2012. nov 13.

33. Kígyók a fedélzeten

írta: _Maverick
33. Kígyók a fedélzeten

Everybody listen up! We have to put a barrier between us and the snakes!”

-Snakes on a plane-

204-Arm_Aero_07.jpgViszonylag olcsó hatásvadászat a mai írás témájáról a harmatgyenge ZS kategóriás akciófilmre asszociálni, de túlontúl kézenfekvő. Ha nem lett volna ez a remek műalkotás, még akkor is elég nyilvánvaló lenne, hogy alapvetően a kígyók nemkívánatos élőlények egy utasszállító repülőgépen. De vajon mi a helyzet azok gépesített változataival, a kígyó szerű robotokkal? Mire használhatóak ezek a berendezések, melyek a mechatronika csodás vívmányai?

Napjaink légi forgalma mellett kulcskérdés a társaságok számára, hogy a gépek minél kevesebb időt töltsenek forgalmon kívül a szükséges karbantartások miatt. A meghibásodások azonban elkerülhetetlenek, elég ha az utazás közben elcsapott kisebb madarakra gondolunk, melyek kevésbé jelentős sérülésekhez vezethetnek, melyek javításra szorulnak (nem beszélve a nagyobb élőlények okozta drasztikusabb elváltozásokról...). Repülés közben a rendszer folyamatos megfigyelés alatt tartja a motorokat. Több mint 100 nyomás, hőmérséklet és rezgés érzékelőszenzor adatait elemzik különböző intelligens algoritmusok. Ezek azonosítani tudják az üzemzavar létrejöttét és helyét, azonban annak konkrét formájáról valahogy másként kell meggyőződni.

Portable-Video-Borescope-VB-393-.jpgTermészetesen megengedhetetlen kiesést jelentene ha minden egyes ilyen alkalommal a motort szét kellene szedni a hiba felderítéséhez. Jelenleg ezért a 'borescope' nevű berendezést alkalmazzák, mely az orvosi endoszkóphoz hasonlatos készülék. A csőkamerát az erre a célra kialakított számos 10 milliméteres nyílások egyikén lehet bevezetni. A probléma, hogy a Rolls-Royce esetében 500 légitársaság 4000 repülőjének 14000 motorjáról beszélünk. Ezek szakértők általi vizsgálata túl sok speciálisan képzett munkaerőt igényelne a világ számos repterén elszórva.

Az erőforrások ésszerűbb beosztása végett a cél egy olyan robot kifejlesztése, mely egy betanított munkás segítségével is csatlakoztatható a géphez, és ezután automatikusan el tudja látni a rábízott feladatokat, beleértve az alapvető javításokat is, mint például némi madár tetem eltávolítása, vagy egy-egy turbina lapát polírozása, megtisztítása. Ehhez a robotnak nem csak egy kamerát, de valamiféle csiszoló berendezést és egy lézert is magával kell cipelnie a törések felderítéséhez. Az OC Robotics jóvoltából számos tesztberendezés készült már, melyek igen jól manőverezhetőek és bíztató tulajdonságokat mutatnak:

A legnagyobb probléma a gravitáció legyőzése. Az egyre nagyobb kígyók ugyanis egyre nehezebbekké is válnak, amelynek következtében veszítenek pontosságukból és stabilitásukból. A legvékonyabb példány jelenleg mindössze 12,5 milliméter átmérőjű, viszont csak 60 cm hosszú, ami aligha elegendő az ipari célokra.

A Rolls-Royce robotjai munkáját a motortérbe épített chipkamerák segítségével is próbálja megkönnyíteni. Ezek a parányi eszközök a motor lekapcsolása után képesek lehetnek pillanatfelvételek készítésére, ily módon előzetes betekintést engedve a mérnököknek a kígyó beküldése előtt. A kihívás ebben az esetben az, hogy az eszköz túlélje a motorban uralkodó körülményeket üzemelés közben is (2000 Celsius).

A projekt közös európai égisz alatt fut és a MiRoR (tükör) névre hallgat (Miniaturised Robotic systems for holistic in-situ Repair and maintenance works in restrained and hazardous environments). A fejlesztésben nem csak a Rolls-Royce, de számos más olyan cég is érdekelt, amely hasznát tudná venni a szűk helyekre beférkőző eszközöknek.  

Források

NewScientist

MiRoR

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél frissen értesülni az újakról, illetve szívesen olvasnád azokat az írásokat is, melyeket csak ajánlunk, de külön bejegyzéssé nem érnek (vagy nincs szükség kiegészítésükre), akkor csatlakozz a blog Facebook oldalához a jobb hasábban megtalálható alkalmazás segítségével! 

Szólj hozzá

repülés mechatronika fókuszpont Rolls-Royce