2013. máj 28.

Biohekkerek, avagy a genetika már a garázsban van

írta: _Maverick
Biohekkerek, avagy a genetika már a garázsban van

garage.jpgMinden kor garázsai kitermelték a maguk „csináld-magad” zsenijeit. Kezdetben voltak a rádióamatőrök, akik maguk forrasztgatták sistergő eszközeiket, hogy aztán a világ egyre távolabbi pontjain potmétereket tekergető társaikkal felvéve a kapcsolatot újabb és újabb zászlókat tűzhessenek a falon lógó térképeikre. Aztán eljött az idő, amikor a tranzisztorok még komplexebb egységekké váltak a dolgos kezek alatt, és például Steve Jobs és Steve Wozniak kezei alól kikerült az első Apple számítógép, elindítva a céget a világhír felé. És persze ne feledkezzünk meg a 80-as évek végéről sem, amikor a garázsokban olyan dolgok születtek, mint például a Guns'n'Roses...

A fejlődés következtében az idők változnak, és egyre komplexebb berendezések válnak beszerezhetővé elérhető áron. Jövőre a genetikai elemzés ára már egy röntgenkép készítésének költségével fog egy nagyságrendbe esni, és Raymond McCauley – a Singularity University biotechnológiai karának vezetője – szerint nincs már messze az idő, amikor egyszerűen a mobilunkkal elemezhetjük a környezetünkben megtalálható DNS mintákat... Döbbenetes ugrás ahhoz képest, hogy nem is olyan régen milyen erőfeszítést jelentett a Humán Genom Projekt kivitelezése.

A változás eredménye, hogy egyre többen kezdenek el saját otthonukban biológiával foglalkozni – és itt nem a virágok locsolására kell gondolni, de még csak nem is a gyümölcsfák metszésére – a saját maguk által felszerelt laborokban. Ők a 21. század rádióamatőrei, akik kósza frekvenciák befogása helyett már génszekvenciákra vadásznak, a biohekkerek. A kifejezés óhatatlanul kap egy negatív felhangot a hekker fogalmával kapcsolatos negatív asszociációk miatt, de némi vizsgálódás után belátható, hogy a jelenségben igen komoly potenciál rejlik, és nagyon sok pozitív hozadéka lehet. Ezzel kapcsolatban alább két forrást szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani.

Elsőként az Indexen megjelent riportot Raymond McCauley-vel:

mccauley.jpgMár több lapban elmesélte, hogy a saját DNS-ének elemzésével kiderült, az átlagnál nagyobb esélye van a részleges vakságot okozó időskori makula-degenerációra (AMD). A DNS-teszt óta jobban tart a betegségektől?

 

Az emberek többsége nagyon unalmas jelentést kap, de a sajátomban benne volt ez a rémisztő sztori, hogy nagyobb az esélyem az AMD-re, és emiatt aggódni kezdtem. Ez pont olyan, mint amikor az orvostanhallgatók egy szimpla fáradtság vagy éhség alapján szörnyű betegségek tüneteit veszik észre magukon. De tisztában kell lenni azzal, hogy mit jelent, amikor egy betegség kockázata 2 százalékkal magasabb az átlagnál, mert az is lehet, hogy még ezzel együtt is csak egy az egymillióhoz az esély a megbetegedésre. De az a legviccesebb, hogy amikor egy szívbetegségre hajlamosító gént találnak, akkor a páciens pontosan ugyanazt a tanácsot kapja az orvosától, mint bárki más, akinél nem volt génvizsgálat. Hogy egyen kevesebbet, és mozogjon többet. Ugyanakkor most már másképp beszélek az orvosaimmal, mert tudom, hogy mire alkalmas a testem, és meg akarok előzni bizonyos dolgokat.

Hogyan fogadta az orvosa az információkat?

 

Két orvosom van, és az egyiket nem igazán érdekelte a dolog, de a másik nagyon lelkes lett, hogy most először nem olyan páciens jelentkezett, akinél már kifejlődött az AMD. Most már inkább hozzá járok. Aki szekvenáltatja a génjeit, annak három dologra kell figyelnie, amikor az orvosával konzultál. Nem kell odaadni az egész eredményt, hanem érdemes inkább néhány fontosabb részletre koncentrálni. A másik az, hogy amikor kiderül egy probléma, akkor az orvos klinikai génvizsgálat elvégzésére is adhat beutalót, hogy megerősítse az eredményt. Harmadsorban pedig érdemes megkérni az orvost, hogy a privát genetikai vizsgálatokat elkülönítve kezelje, hogy senki más ne lássa.

- A folytatás és a teljes cikk itt található -

A kérdéssel és a „biológiai hekkelés” mibenlétével részletesen foglalkoztak a Scientific American Science Talk című műsorában, amelyben Join Steve Mirsky Emily Anthens-sel beszélget utóbbi Frankenstein's Cat: Cuddling Up to Biotech's Brave New Beasts című új könyvéről.

A beszélgetés két része – az első itt, illetve a második itt – természetesen ingyenesen meghallgatható/letölthető.  

Szólj hozzá

podcast genetika DNS mach1 biohekker Raymond McCauley