A szinte már űrtechnikával dolgozó Forma-1 látszólag annyira elszakadt a hétköznapi autózás világától, hogy bizonyára sokakban felmerül a kérdés – épp a minap mi is elmorfondíroztunk rajta -: mennyit profitál belőle az autógyártás (a marketingen túl), melyek azok a területek, ahol a versenypályán szerzett tapasztalat és tudás kamatoztatható? Az autógyártásra gyakorolt hatáson való gondolkodás természetesen adódik – noha a válasz nem magától értetődő -, az azonban aligha jut bárkinek eszébe, hogy egy kórház gyermekosztályán keresse az autóversenyek királykategóriájának vívmányait. Peter van Manen, a McLaren Electronics ügyvezetője egy rövid előadásban mutat rá az összefüggésre!

/Az előadás egyelőre angol felirattal érhető el, később talán kerül fel magyar szöveg is./

Egy Forma-1-es autó kasznija 11000 elemből épül fel, a motort további 6000 alkotja, és ezt koronázza meg még 8500 elektronikai alkatrész. Ez összesen 25000 alkatrész, ami potenciálisan hibát okozhat. Éppen emiatt az autó állapotát folyamatosan, menet közben is vizsgálni kell, melyet 120 különféle szenzor tesz lehetővé. Ezek segítségével tengernyi adatot regisztrálnak, melyeket aztán 2-4 megabit/szekundum sebességgel küldenek azonnal a garázsba. Egy 2 órás verseny alatt összesen 750 millió számot rögzítenek. Hogy érzékeljük ennek a számnak a súlyát: ez nagyjából kétszer annyi, mint ahány szót egy ember átlagosan kiejt a száján egy élet során! Az autó mindezt 2 óra alatt elhadarja a számítógépeknek. Kell is ez a sok információ, mert a járművet egész évben alakítják. Minden két hétben kicserélődik körülbelül 5000 alkatrész a fent említett 25000-ből. Ahogy Peter megjegyezte: az egész évet azzal töltik, hogy kitalálják, mi is az, amit a szezon előtt megépítettek.

Hogy kapcsolódik mindez a gyermekosztályhoz? A Birminghami Gyermek Kórházban megfigyelték, hogy a szívelégtelenségben szenvedő csecsemők szívleállása nem teljesen váratlanul következik be, hanem a regisztrált adatok – pulzus, oxigén szint, légzés, stb. - már néhány perccel az összeomlás előtt kis változásokat mutatnak. A Mclaren mérnökei fogták a saját nagy teljesítményű adatgyűjtő és kiértékelő szoftverüket, és áthangolták azokat a kórházi igényeknek megfelelően. Az autó egészségét detektáló algoritmusok sokkal nagyobb pontossággal és sebességgel dolgoznak, mint a korábban alkalmazott kórházi társaik, így a precízebb adatok lehetővé teszik az orvosok számára, hogy hamarabb észleljék: valami elkezdett változni.

Ilyen keretek közt minden szekundum számíthat, így még tovább mentek a fejlesztők, és kihasználták az autóversenyeken használt rendszer másik sajátosságát is, nevezetesen azt, hogy az autó adatai azonnal, „élőben” jelennek meg a mérnökök előtt. Erre a szisztémára alapozva kiépítettek egy rendszert a sürgősségi kocsikban, amelyek a beteg felvételétől számítva egyből továbbítják az információkat az intenzív osztályra, életmentő perceket nyerve ezzel az orvosok számára!

Az újítás óta az életveszélyesre forduló esetek száma 25%-kal csökkent! Sokan úgy gondolják, hogy ezek a high-tech dolgok, mint a Forma-1 vagy éppen az űrkutatás, esetleg a részecskefizika csak egy kis réteg „szórakozását” és kíváncsiságát szolgálják. Érdemes ilyenkor eszünkbe idézni ezt a példát, hogy ne felejtsük el: a végcél érdekében kifejlesztett eszközök és módszerek a hétköznapi élet legváratlanabb területein bukkanhatnak fel és menthetik meg akár életünket...