Dobogó mikroszívek a Petri-csészében
A regeneratív orvoslás eredményeiről mindig nagy lelkesedéssel számolunk be, mert egyrészt egészen elképesztő dolgokról van szó, másrészt mert a mesterségen előállítható „valódi” szervek emberek millióin segíthetnének. Ezen terület legújabb szenzációját pár hete a Berkeley kutatói szállították, akik dobogó mikroszíveket hoztak létre emberi bőrsejtekből, miután azokat őssejtekké programozták vissza (erről az eljárásról ebben a korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesen). A parányi „szervek” mindössze fél milliméter átmérőjűek, így csak mikroszkóp alatt lehet megtekinteni dobbanásaikat:
Önmagában a mikroszívek előállítása bármilyen bámulatos is, nem jelentene áttörést. Ahogy arról a témát áttekintő korábbi cikkünkben beszámoltunk, kutatók hoztak már létre 1,5 centiméteres funkcionális májdarabkákat, illetve hasonló elven gyártott légcsövet már sikerrel ültettek be születési rendellenességgel világra jött gyermekbe. Ezekben az esetekben azonban az őssejteket mindig egy már meglévő vázra építették fel. A vázat rendszerint úgy állították elő, hogy egy valódi, már működésképtelen szervből különböző eljárásokkal kipucoltak minden létező sejtet, ezáltal csak egy kollagén váz maradt vissza (ábra). Ezt népesítették be az eljárás következő lépésében az őssejtekkel.
Jelen helyzetben nem ez történt. A kutatók azokat a folyamatokat modellezték, amelyek az embrióban megmondják a sejteknek, hogy hol nőhetnek és hol nem. Ezt a Petri-csészében kémiai úton kijelölt zónák segítségével valósították meg, amelyek aztán rákényszerítették a sejtekre a kívánt formációt. A megváltozott geometria eredményeként az őssejtek ténylegesen elkezdtek úgy viselkedni, ahogy egy igazi szív fejlődésekor: a középre kerülők szívizomsejtté fejlődtek, míg a külső sejtréteg kötőszövetté formálódott. Ami még meglepőbb volt, hogy a szívizomsejtek hozzáláttak egy kezdetleges kamrához hasonló háromdimenziós struktúra kialakításához!
Természetesen mindez még nagyon messze van attól, hogy ténylegesen Petri-csészében tudjunk működő emberi szívet előállítani. A mikroszívek azonban már jelenlegi formájukban is jó szolgálatot tehetnek az orvostudománynak, mert segítségükkel káros következmények nélkül lehet gyógyszereket és hatóanyagokat tesztelni. A tanulmány keretében például a kutatók ki tudták mutatni, hogy a köztudottan születési rendellenességeket okozó, egy időben reggeli rosszullétre használt thalidomide megakadályozza a mikroszívek normális fejlődését.
---------------------------------------------------
Források
---------------------------------------------------
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)
