2015. okt 27.

K - A szalonna és a rák, avagy mit is jelent 18%?

írta: _Maverick
K - A szalonna és a rák, avagy mit is jelent 18%?


Tegnap végigsöpört az interneten a hír, miszerint „napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát”. A 18% természetesen ijesztően hangzik, de még ez a generált ijedelem is smafu ahhoz képest, amit az alábbi bekezdés elolvasása után érezhetünk:

„A szalonna, a sonka és a kolbász is ugyanabba a kategóriába került, azaz rákkeltő, mint a cigaretta – írja friss jelentésében a World Health Organisation (WHO). A pácolt és feldolgozott húsok ugyanabba a kategóriába kerültek, mint az azbeszt, az arzén, az alkohol és a dohány.”

-Index-

bacon.jpgA hírre érkező reakcióra sem kellett sokat várnunk: az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete (IMPA) egyszerűen visszakézből „tudománytalannak és elképzelhetetlennek” minősítette az eredményt, amely egyébként nem egyetlen tanulmány következtetése, hanem több kutatás, évek alatt felhalmozott megfigyelések és tapasztalatok összegzése.

Ez az esemény kiváló illusztrációul szolgál arra, hogy egy százalékokról, valószínűségekről szóló tudományos eredmény nagyközönség felé történő interpretációja mennyire kényes kérdés, és mennyire könnyű helytelenül - vagy egyenesen félre - értelmezni a kiragadott számokat. Az már csak hab a tortán, hogy betekintést nyerhetünk abba is, miként működnek a vonatkozó érdekeket védő szervezetek, és milyen „érveléssel” próbálnak hozzájárulni a meg-, pontosabban a félreértéshez.

„A WHO jelentésén minden IMPA-tagország képviselője felháborodott, és jelezte, hogy saját eszközeivel fellép ellene, de közösen is fellépnek a piacromboló híresztelés ellen. Magánvéleményként a VHT titkára mindehhez hozzátette: "a sertést az időszámításunkat figyelembe véve az emberiség 2000 éve fogyasztja, és még nem halt ki."”

-Index


A fenti bekezdés boncolgatása helyett kanyarodjunk vissza a számokhoz, és nézzük meg, hogy mit is jelent az a bizonyos 18% illetve a cigarettával egy kategóriába történő besorolás. Utóbbi az egyszerűbb, így kezdjük ezzel!

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer – IARC) által alkalmazott skála ismerete nélkül nehéz bármilyen képet kialakítani a besorolással kapcsolatban.
A legfontosabb, hogy a skála csak azt mutatja meg, hogy mennyire meggyőző a bizonyíték arról, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az adott anyag és bizonyos ráktípusok közt:

4. kategória: az adott anyag és a rákos megbetegedések között bizonyítottan nem áll fenn kapcsolat.

3. kategória: anyagok, amelyekkel kapcsolatban kutatások hiányában nincsen információnk, így nem sorolhatóak be egyik másik kategóriába sem.

2B kategória – lehetséges karcinogének: kevés vagy nem elég meggyőző a bizonyíték a kapcsolatot illetően. Vannak arra utaló jelek, hogy az adott anyagok növelhetik a rákos megbetegedés kockázatát, de még több vizsgálatra van szükség.

2A kategória – valószínű karcinogének: erős bizonyítékok vannak arra, hogy az anyag rákot okozhat állatokban, de az embereket illetően még további kutatásokra van szükség. Ahogy láthatjuk, a besorolás sokkal inkább a kutatás jelenlegi helyzetét minősíti, sem mint a kockázat mértékét!

1. kategória – karcinogének: meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az adott anyagok növelik az emberek rákos megbetegedésének kockázatát. Ebbe a kategóriába megfér egymás mellett a cigaretta és most már a feldolgozott hús is, sőt, ahogy azt régóta tudjuk a túlzásba vitt napozás és a bőrrák kapcsán: maga a napfény is. Mindez csak a kapcsolat meglétének bizonyítottságát jelenti, a kockázat mértékéről semmilyen információt nem szolgáltat az a puszta tény, hogy egy anyag az 1. kategóriába tartozik.

category.png

A digramm forrása: compoundchem.com

A kockázattal kapcsolatosan annyit tudunk, hogy a vastagbélrák kockázata 18%-kal nő napi 50 g feldolgozott hús elfogyasztása esetén (ez úgy napi 1 hot dogot vagy két szelet szalonnát jelent). Nézzük kicsit más szemszögből ezt a számot! Az USA-ban annak az esélye, hogy valaki élete során vastagbélrákot kap 4,5%. A túlzott húsfogyasztás ezt az értéket növeli meg 18%-kal, azaz a kockázat mértéke 5,3%-ra emelkedik. Ez kétségtelenül egy jelentős eltérés, egy megfontolandó eredmény, viszont érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkozni azon, hogy mennyire más hatása van az alábbi két állításnak:

… a vastagbélrák kockázatát 4,5%-ról 5,3%-ra növeli.

a vastagbélrák kockázatát 18%-kal növeli.

Vessünk egy pillantást most a dohányzás hatásaira! Egy 1994-es, kanadai kutatás eredményei szerint annak az esélye, hogy egy nemdohányzó kanadai férfi tüdőrákos lesz élete során: 1,3%. Ezzel szemben a rendszeres dohányosok körében ez az érték 17,2%! Akárhogyan is próbáljuk interpretálni, elég jelentős különbség van aközött, hogy valaminek a valószínűsége 4,5-ről 5,3%-ra nő vagy 1,3-ról 17,2-re… Emiatt roppant félrevezetőek azok a szalagcímek, amelyek azt az üzenetet közvetítik: a rák szempontjából a szalonna egy szintre került a dohányzással.

Észlelvén a média reakcióját, a Cancer Research UK is közzétett egy pontosító magyarázatot. A brit adatokkal dolgozva azt találták, hogy a vastagbélrák megbetegedések 21%-áért tehető felelőssé a túlzott húsfogyasztás. Ez az összes rákos megbetegedés 3%-át jelenti. Ezzel szemben a dohányzás a tüdőrákos esetek 86%-áért kárhoztatható, azaz az összes rákos eset 19%-áért.

151026-tobacco-vs-meat-update.png

A digramm forrása: cancerresearchuk.org

A fenti adatok előásásához számos táblázaton kellett átrágni magunkat. Ennek során mellbevágó számokkal találkoztunk. Ha arra gondolunk, hogy 5% körüli esélye van annak, hogy életünk során vastagbélrákot kapunk, akkor felmerül a kérdés, hogy mi az esélye úgy általában annak, hogy rákosak leszünk? Az USA-ra vonatkozó 2011-es adatok alapján férfiak esetében ez az érték 43,3%, míg nőknél 37,8%. Annak a valószínűsége, hogy valaki rák következtében veszíti életét pedig kb. 20% (a táblázatot itt lehet elérni, benne típusonként is fel vannak tüntetve a valószínűségek). Hasonló értékek köszönnek vissza a brit kimutatásokból is. Megdöbbentő, sőt, egyenesen ijesztőnek is mondható. Némiképp árnyalja a képet – és egyben részleges magyarázatot is ad a magas értékekre –, ha vetünk egy pillantást az esetek előfordulási gyakoriságának eloszlására az életkor függvényében:

agecancer.jpg

A digramm forrása: cancerresearchuk.org

Az oszlopok az előforduló esetek számát mutatják (bal oldali skála), míg a görbék a százezer emberre vetített értéket (jobb oldali skála). Látható, hogy az életkorral meredeken emelkedik a rákos megbetegedések száma, azt mutatva, hogy a betegség elmúlt fél évszázadban tapasztalható gyakoribbá válása részben annak tudható be, hogy a várható élettartam jelentősen megnövekedett, vagyis egyszerűen megérjük azt a kort, amikor sejtjeink már nagyobb eséllyel hibáznak. Ezzel persze egyáltalán nem akarjuk elbagatellizálni a környezeti hatások szerepét és súlyos következményeiket, de a teljes képhez hozzátartozik ez is.

Összefoglalva: minden esetben érdemes óvatosan kezelni a szalagcímekben megjelenő számokat, különös tekintettel a százalékokra! Mindig célravezető feltenni a kérdést: minek a százalékáról beszélünk? Mi volt a kiindulási érték, ami megváltozott? Az ember alapvetően hadilábon áll a valószínűségek értelmezésével, nehezen tesz érzetre különbséget különböző értékek közt (ez egy bővebb téma lesz még). Nem szerencsés, ha ezt még tetézzük azzal, hogy elrejtjük magunk elől azt is, hogy mit jelent egyáltalán az értelmezendő adat.

---------------------------------------------------

Források

Cancer Research UK - Processed meat and cancer - what you need to know

VOX - The bacon freak-out...

Cancer.org

Cancer Research UK - Lifetime Risk of Cancer

Cancer Research UK - Cancer Incidence by Age

---------------------------------------------------

Voyager Blog a Facebookon

(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)

 

Szólj hozzá

média statisztika rák orvostudomány