2019. jún 06.

Melegre hideg, hidegre meleg

írta: _Maverick
Melegre hideg, hidegre meleg

Gyermekkoromban szinte az őrületbe, de minimum a kimerülés határára kergettem a szüleimet a szűnni nem akaró “De miért?” kérdésekkel. Azóta is azon emberek közé tartozom, akiknek örömet okoz az, ha valamit sikerül megérteniük, ha rálátnak egy jelenség okaira. Ez még akkor is így van, ha az adott jelenség a hétköznapi körülmények között személyesen nem tapasztalható meg, és csak papíron találkozom mind a leírással, mind a magyarázattal. Például azzal, hogy miért keringenek a bolygók ellipszis alakú pályán. Viszont kétségkívül nagyobb örömöt okoz az, amikor egyszer csak szembesülök valami olyasmivel, aminek a magyarázatát elméletben már ismertem, de a gyakorlatban korábban mégsem láttam testet ölteni, illetve nem vettem észre. Ma reggel pont egy ilyen rácsodálkozást élhettem át az elmúlt napok időjárási szélsőségei kapcsán.

A konkrét példa érthetősége kedvéért elsőként mindenkinek javaslom a blog „A hőhullámok nyomában” címet viselő bejegyzésének elolvasását vagy átismétlését. A cikk fő kérdésfeltevését itt is idézem:

„Miért sújtanak le ránk hetekig tartó tikkasztó hőhullámok, majd miért hűl le szinte egyik napról a másikra a levegő, és rontja el nyaralásunkat egy 5-10 napon át tartó borús, esős időszak a nyár közepén. Utóbbiak azok a napok, amikor dühösen dörmöghetjük magunk elé: „Nesze neked globális felmelegedés!”. A „felmelegedés” kifejezés noha pontos az átlagos tendenciákat illetően, valójában sokkal kifejezőbb, ha klímaváltozásról beszélünk. Az átlagos felmelegedés ugyanis sok esetben nem szárazságot és a higanyszálakat az ég felé hajtó meleget eredményez, hanem pusztító viharokat, hatalmas esőzéseket, sőt, néha hetekig tartó havazásokat és lehűléseket is. Miért történik mindez?”

Néhány hete vetődött fel bennem a kérdés, hogy vajon van-e egy olyan oldal, amin meg lehet nézni az adott nap átlaghőmérsékletét a Föld különböző pontjain a sokéves lokális átlagokhoz viszonyítva. Nem lepődtem meg, amikor alig pár perc után ráleltem a University of Maine által üzemeltetett climatereanalyzer.org-ra. Az alábbi képen (klikk a nagyobb méretért) a június hatodikai napi átlaghőmérséklet (talaj felett két méterrel) globális eloszlása látható az 1979-2000 közötti átlaghoz viszonyítva. (Itt átlag alatt azt kell érteni, hogy a budapesti hőmérsékletet a lokális, budapesti átlaghoz viszonyítják, nem pedig egy nagy globális átlaghoz.) Az ábra alján külön feltüntették, hogy mekkora az eltérés sokéves átlag és az adott napi átlaghőmérséklet között az egyes régiókban:

- World - a teljes Földre átlagolva,
- NH - az északi félgömbön,
- SH - a déli félgömbön,
- Arctic - az északi sarkvidéken,
- Antarctic - az Antarktiszon,
- Tropics - a trópusokon.

gfs_world-ced_t2anom_1-day.png

Az északi félgömbre nézve könnyen azonosíthatjuk a hivatkozott bejegyzésben említett mintázatot: a kanyargó futóáramlat (jetstream) által képzett lassan tovavánszorgó hullámok által elválasztott egymást váltó kiterjedt hideg és meleg zónákat. Az oldal lehetővé teszi a szélsebesség ábrázolását egy bizonyos nyomásértékhez tartozó magasságban, ami lényegében kirajzolja a futóáramlat görbületeit.

jet.png

Közelítsünk rá most fizikailag Európa térképére (ez sajnos a felbontás romlásával jár), és átvitt értelemben a bejegyzés apropóját adó személyes élményre.

gfs_world-ced_t2anom_1-day_europe.png

Látható, hogy Európa nyugati felében (Franciaországtól kezdve) az átlagnál jóval hidegebb az idő, míg a francia-német határtól keletre, és főleg Skandináviában meglehetősen meleg napokat tudhatnak maguk mögött az ott élők. Jómagam éppen az említett határ német oldalán élek, és személyesen is megtapasztalhattam a futóáramlat által kijelölt határvonal térbeli ingadozásainak következményeit. A futóáramlat egyik oldalán a hideg északi légtömegek uralják az időjárást, míg a másik oldalra dél felől érkezik a meleg. Ezt mutatja az alábbi ábra is a mai nap kapcsán.

jet_europe.png

Általában az történik, hogy a hullám-minta lassan halad nyugatról kelet felé, a sarkvidékek melegedése miatt egyre lassabban (lásd a hivatkozott bejegyzést). Emiatt a néhány hetes meleg időszakokat jellemzően néhány hetes hideg periódusok váltják. Most azonban annyira lassúvá vált ez a mozgás, hogy az a bizonyos határ nem áthalad felettünk, hanem ide-oda oszcillál. Emiatt tegnap és tegnapelőtt 30 foknál is melegebb volt verőfényes napsütéssel, míg ma 18 fok alatt maradt a hőmérséklet, és egész nap borús volt az idő. Az alábbi hőmérséklettérkép a csodálatos Windy.com oldaláról a csütörtök déli helyzetet mutatja a nagyon tisztán kivehető éles határvonallal.

screenshot_at_2019-06-06_07-45-27.png

Az előrejelzések szerint péntek délután 3-ra az a bizonyos határ visszatér Franciaország fölé…

screenshot_at_2019-06-06_07-45-52.png

… majd szombat délutánra már Lengyelország légterébe lép.

screenshot_at_2019-06-06_07-46-08.png

Természetesen nem ez az első alkalom a történelem során, hogy az idő hidegről melegre fordul egyetlen éjszaka alatt. Az napról-napra történő oda-vissza ingadozás 18 és 33 fok között ezekkel a térképekkel (és a reggel kényszerből elcsomagolt váltás ruhával) együtt viszont most mégis bevilágító erejű számomra, gyönyörű és jól átélhető illusztrációja az elméletnek.

---------------------------------------------------

Voyager Blog a Facebookon

(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)

Szólj hozzá

időjárás klímaváltozás