Egyre növekvő étvágyú hordozható elektromos eszközeink feltöltöttségének biztosítása a modern ember egyik leghétköznapibb problémája. A különböző áramforrások és csatlakozók keresése a mindennapok részévé vált, olyannyira, hogy az új Boeing Dreamliner fedélzetén minden utasnak saját USB portot biztosítanak ezen célból. Meggyőződésem, hogy számos embertársunk ezt a funkciót fontosabbnak tartja, mint a megfelelő lábteret az ülések közt...

Milyen jó is lenne, ha az önnön mozgásunk során leadott/termelt energia egy részét lehetne valahogy visszavezetni a folyton nálunk lévő berendezésekbe, ezzel biztosítva az akkumulátor megfelelő töltöttségi szintjét. Futurisztikus ötletek egész garmadája született már, például a ...

“Milliárdok és milliárdok”

-Carl Sagan-

Carl Sagan legendásnak mondható szavai hatalmas objektumokra, távoli napokra vonatkoztak. Napjainkban azonban a nagy számok nem csak a kozmikus jelenségek leírásakor kerülnek elő, hanem a spektrum másik végén, a mikrovilágban is, a parányi alkotóelemek számbavételekor . Már-már megdöbbentő, hogy a “sok lúd disznót győz” elvet alapul véve az egyenként jelentéktelenül kicsiny objektumok nagy tömegben micsoda makroszkópikus változásokat tudnak indukálni. Például a tovább után olvasható módon szinte tökéletesen folyadékállóvá tudják tenni a kezelt felületet!

...

„A fák nem nőnek az égig…”  

…viszont a Rice Egyetemen tevékenykedő James Tour csapatának hála úgy néz ki, hogy a már eddig is számos területet meghódító szén nanocsövek igen. Legalábbis ami a relatív méreteket illeti. A kutatócsoportnak ugyanis első ízben sikerült folytonos felületet kialakítania a roppant előnyös tulajdonságokkal rendelkező kétdimenziós grafénből , és az abból fák módjára kiemelkedő nanocsövekből. Tovább után rávilágítunk, hogy miért is érdekes ez. 

...

„ Az az álmom, hogy egy vírusok által meghajtott autót vezethessek!”

-Angela Belcher-

Az MIT anyagtudománnyal foglalkozó professzorától származó idézet első hallásra nem csak álomszerűnek tűnhet, hanem egyenesen értelmezhetetlennek. Miként hozható össze egy autó meghajtása a parányi létformákkal? A válasz meglelése során kapcsolatot teremtünk a DNS szintézis, a nagy teljesítményű akkumulátorok és a kagylóhéj közt! Tovább után egy briliáns előadás és annak rövid kivonata következik arról, hogy miként vehetünk rá vírusokat arra, hogy jó szakmunkásként energiatároló berendezéseket építsenek számunkra .

...

A modern technika és kutatás sok esetben két fontos célkitűzés mentén dolgozik: minél kisebb dolgokat próbálunk előállítani, melyek minél „ zöldebbek” , azaz minél kevesebb ugyanakkor lehetőleg megújuló energiát használjanak fel. A természet ezen a fronton is jócskán előttünk jár, hiszen mi felelhetne meg jobban ezeknek a kívánalmaknak egy fotoszintetizáló egysejtű élőlénynél? Csak egy dolog: a fotoszintetizáló molekula . A Technische Universität München kutatói ezeket a molekulákat vizsgálták.

...

Múlt héten közölte a DARPA legújabb nagyszerű találmányát a Science magazinban, melyet a University of Illinois és a Tufts University kutatóival közösen fejlesztettek ki: egy 20 nm-es, ultravékony – így átlátszó -, szervezetben lebomló mikrochipről van szó, mely feladata elvégzése után a szervezet számára teljesen természetes anyagokká alakul át .

A kis elektronikai eszköz felépítése teljesen hasonló a nagytestvéreiéhez: szilícium lapocskán alakítják ki az áramkört, ezen kívül még főleg magnézium található benne , és az egész kis kütyüt egy selyemzsákba „varrják” . A selyem természetes hernyóselyem, ami természetes protein , így lassan lebomlik a szervezetben, a további alkotóelemek pedig szintén ásványi és ...

„ Csak lassan, csak szépen, ahogy a csillag megy az égen...”

Mindenki, aki valaha kezébe vett egy fényképezőgépet – főleg ha tette mindezt egy nem teljesen automatizált készülékkel – pontosan tudja, hogy legegyszerűbb jól megvilágított, lassan mozgó, sőt, lehetőleg álló tárgyakat fényképezni. Ahogy azt a művelet magyar elnevezése találóan ki is fejezi, a tárgyakról visszaverődő fény fotonjai az objektíven át bejutnak a berendezésben, ahol megörökítjük az ily módon létrehozott „lenyomatot” : „leképezzük a fényt” . Ha valami igen gyorsan mozog, vagy túl fényes, akkor a záridő csökkentésével továbbra is lehet kiváló eredményeket elérni, hiszen ha csak egyetlen ezred másodpercig kapnak zöld lámpát a ...

Ma már minden tinédzser is tudja, hogy legfőbb építőelemünk a szén . Világunk sokszínűsége, az élet is a szén sokszínűségének, rendkívüli kémiai tulajdonságai miatt pedig a végtelen számú szerves molekuláknak köszönhető. A szén azonban elemi formájában is végtelen lehetőségeket rejt , ezt fémjelzi az is, hogy a fizikai Nobel-díjat 2010-ben a két dimenziós grafén felfedezéséért adták Andre K. Geim és Konstantin S. Novoselov tudósoknak.

...