A sportot és a labdarúgást kedvelő emberként minden alkalommal várom az aktuális világbajnokságot. Így vagyok ezzel most is, amikor már csak 1 nap választ el minket attól, hogy a focival igencsak különleges viszonyt ápoló Brazíliában útjára induljon a labda. Ez a pillanat jelen esetben azonban többről fog szólni, mint pusztán csak a legnépszerűbb sportesemény kezdete. Miguel Nicolelis brazil kutatónak és csapatának hála sor kerül a világtörténelem minden bizonnyal legnézettebb tudományos demonstrációjára is – a nézők számát tekintve csak a Holdra szálláshoz hasonlítható az esemény -, amely soha nem látott nyilvánosság előtt demonstrálja majd az emberi tudás egyre táguló határait, és egyben egy új korszak hajnalát is jelenti: ...

„ Gyakorlatiasabbnak kell lennetek! Amikor holnap elhagyjátok a labort, azt akarom, hogy nézzetek be a rehabilitációs központba, hogy lássátok a sérülteket, amint minden lépésért küzdeniük kell. […] Ezt követően miután hazamentek, gondolkozzatok el azon, hogy mit változtattok meg a kutatásaitokban a következő napon annak érdekében, hogy az életüket jobbá tegyétek!”

- Christopher Reeve a Christopher és Dana Reeve Foundation kutatóihoz -

Grégoire Courtine -ra elemi erővel hatottak a szavak. Mélyen elgondolkozott, és 10 évvel később úgy állhatott ki a színpadra, hogy kutatócsoportjával a világon elsőként képes volt újra megtanítani járni egy laboratóriumi körülmények közt lebénított patkányt. Tovább után egy ...

„ Egyetlen oka van annak, hogy az emberek szorosan ragaszkodnak az emlékeikhez: az emlék az egyetlen dolog, ami nem változik, mikor minden más igen..”

-Tipikus Facebook üzenőfal bölcsesség-

Az idézetből érezhető, hogy a mai gondolatmenetet nagyon messziről indítjuk: valahonnan a bulvár táptalaján gyökeret verő Coelho gondolatokkal meghintett lebowski-i értelemben vett nihilizmustól rugaszkodunk el, hogy meg se álljunk az agykutatás legforradalmibb vívmányáig, melynek bemutatásához gyakorlatilag minden eddigi, a témakörben a blog hasábjain felhalmozott ismeretre szükség lesz. Hogy miért ez a két soros szösszenet az oldal tetején? Mert az MIT Susumu Tonegawa által vezetett laborjában Steve Ramirez – aki mindössze graduate student ...

„ A világban az a legérthetetlenebb, hogy egyáltalán megérthető!”

-Einstein-

Einstein gondolata jól rávilágít arra, hogy a világunk által tartogatott számos rejtély közül mindmáig az egyik legnagyobb agyunk működésének a mikéntje . Ebből adódóan a modern technika vívmányai adta lehetőségeket kihasználva az agykutatás – és ezzel együtt a neurológiai betegségek gyógymódjainak keresése - az egyik legaktívabb területté vált a tudomány berkein belül . Napjainkban igazi aranykorát éli ez a tudományág, sorra létesülnek a szürkeállományunk megértését és modellezését célzó nagyszabású projektek, melyek hétről-hétre szolgáltatnak ámulatba ejtő eredményeket. Többek közt az egészen kiváló Neuroscience News ...

„ Ismétlés a tudás anyja!”

A memóriával foglalkozó legutóbbi cikkünkben rávilágítottunk, hogy a memória valójában két részegységből áll : a rövid távú memóriából, melynek része a nem kellő koncentráció esetén könnyen túlterhelhető munkamemória, és a hosszú távú memóriából, melyben az életünk során összegyűjtött információ morzsák struktúrákba, sémákba rendezve elraktározásra kerülnek akár esztendők erejéig. Egy szemléletes hasonlattal élve a munkamemória úgy szállítja el néhány byteonként az adatokat az agyunk mélyén rejlő hatalmas iratszekrényekbe, ahogy egy gyűszűvel lehet megtölteni egy kádat: apránként, kis adagokban, ügyelve a túlcsordulás elkerülésére.

Ez a kép azonban még nem ...

„ Bármit össze tudok kötni bármivel!”

-Paul Bach-y-Rita-

Paul Bach-y-Rita különleges ember volt. Egyrészt a modern kor tudósainak többségétől eltérően számos különböző területen mondhatta magát szakértőnek, másrészt soha semmit nem vett készpénznek. Olyan kérdéseket tett fel, amelyeket mások megfontolásra érdemesnek sem találtak, hiszen a legelfogadottabb, legmozdíthatatlanabbnak hitt alapvetések igazságtartalmát feszegették. Bizonyos szempontból különcnek, amolyan „őrült zseninek” tartották, de ez a nyughatatlanság vezetett el a Nature-ben 1969-ben megjelent cikkéhez, mely nagyban hozzájárult az agyról alkotott képünk gyökeres megváltozásához.

Miként arra előző bejegyzésünkben rávilágítottunk, ...

„ Nem nyugszom, amíg nem konstruálok egy matematikai modellt arról, amivel éppen foglalkozom. Ha sikerül, akkor megértettem a dolgot, máskülönben nem.”

-Kelvin-

A neuroplaszticitás fogalmát több cikkünkben emlegettük már, miként pedzegettük agyunk „átvezetékelésének” lehetőségét is azt bizonygatva, hogy a folytonos online lét ténylegesen, fizikailag át tudja formálni szürkeállományunkat. Ezidáig azonban nem világítottuk meg igazán mit is jelent agyunk plasztikussága, és milyen következményei vannak ennek a tulajdonságnak. Most elérkezett ennek az ideje is: a mai cikkel megkezdjük lélegzetelállító utunkat a neuronok sűrű dzsungelében , melynek során remélhetőleg sikerül átformálnunk olvasóink agyról és saját ...