„Everybody listen up! We have to put a barrier between us and the snakes!”

-Snakes on a plane-

Viszonylag olcsó hatásvadászat a mai írás témájáról a harmatgyenge ZS kategóriás akciófilmre asszociálni, de túlontúl kézenfekvő. Ha nem lett volna ez a remek műalkotás, még akkor is elég nyilvánvaló lenne, hogy alapvetően a kígyók nemkívánatos élőlények egy utasszállító repülőgépen. De vajon mi a helyzet azok gépesített változataival, a kígyó szerű robotokkal? Mire használhatóak ezek a berendezések, melyek a mechatronika csodás vívmányai?

Napjaink légi forgalma mellett kulcskérdés a társaságok számára, hogy a gépek minél kevesebb időt töltsenek forgalmon kívül a szükséges karbantartások miatt. A meghibásodások azonban elkerülhetetlenek, elég ha az utazás közben elcsapott kisebb madarakra gondolunk, melyek kevésbé jelentős sérülésekhez vezethetnek, melyek javításra szorulnak (nem beszélve a nagyobb élőlények okozta drasztikusabb elváltozásokról...). Repülés közben a rendszer folyamatos megfigyelés alatt tartja a motorokat. Több mint 100 nyomás, hőmérséklet és rezgés érzékelőszenzor adatait elemzik különböző intelligens algoritmusok. Ezek azonosítani tudják az üzemzavar létrejöttét és helyét, azonban annak konkrét formájáról valahogy másként kell meggyőződni.

Természetesen megengedhetetlen kiesést jelentene ha minden egyes ilyen alkalommal a motort szét kellene szedni a hiba felderítéséhez. Jelenleg ezért a 'borescope' nevű berendezést alkalmazzák, mely az orvosi endoszkóphoz hasonlatos készülék. A csőkamerát az erre a célra kialakított számos 10 milliméteres nyílások egyikén lehet bevezetni. A probléma, hogy a Rolls-Royce esetében 500 légitársaság 4000 repülőjének 14000 motorjáról beszélünk. Ezek szakértők általi vizsgálata túl sok speciálisan képzett munkaerőt igényelne a világ számos repterén elszórva.

Az erőforrások ésszerűbb beosztása végett a cél egy olyan robot kifejlesztése, mely egy betanított munkás segítségével is csatlakoztatható a géphez, és ezután automatikusan el tudja látni a rábízott feladatokat, beleértve az alapvető javításokat is, mint például némi madár tetem eltávolítása, vagy egy-egy turbina lapát polírozása, megtisztítása. Ehhez a robotnak nem csak egy kamerát, de valamiféle csiszoló berendezést és egy lézert is magával kell cipelnie a törések felderítéséhez. Az OC Robotics jóvoltából számos tesztberendezés készült már, melyek igen jól manőverezhetőek és bíztató tulajdonságokat mutatnak:

A legnagyobb probléma a gravitáció legyőzése. Az egyre nagyobb kígyók ugyanis egyre nehezebbekké is válnak, amelynek következtében veszítenek pontosságukból és stabilitásukból. A legvékonyabb példány jelenleg mindössze 12,5 milliméter átmérőjű, viszont csak 60 cm hosszú, ami aligha elegendő az ipari célokra.

A Rolls-Royce robotjai munkáját a motortérbe épített chipkamerák segítségével is próbálja megkönnyíteni. Ezek a parányi eszközök a motor lekapcsolása után képesek lehetnek pillanatfelvételek készítésére, ily módon előzetes betekintést engedve a mérnököknek a kígyó beküldése előtt. A kihívás ebben az esetben az, hogy az eszköz túlélje a motorban uralkodó körülményeket üzemelés közben is (2000 Celsius).

A projekt közös európai égisz alatt fut és a MiRoR (tükör) névre hallgat (Miniaturised Robotic systems for holistic in-situ Repair and maintenance works in restrained and hazardous environments). A fejlesztésben nem csak a Rolls-Royce, de számos más olyan cég is érdekelt, amely hasznát tudná venni a szűk helyekre beférkőző eszközöknek.