2013. feb 01.

46. Pénteki kvarkok

írta: _Maverick
46. Pénteki kvarkok

baryon-vs-QGP.jpgAz interneten beláthatatlanul sok információ van, az emberi kreativitás határtalan, az időnk véges, a kvarkok pedig bizonyos szempontból kicsik és színesek. Felélesztvén az eddig egy cikket számláló rovatunkat jöjjenek a hét „egyéb” tudományos hírei, melyek poszttá nem értek, és külön nem linkeltük őket a Facebook oldalon sem. A spektrum a méhben fejlődő egér embrió látásától a mágnesesen lebegtetett sejteken keresztül egészen a felettünk keringő, kíváncsi drónok új optikájáig terjed, benne sok-sok linkelt írással a hétvégére!

Hyaloid_cropped.jpgAzt már eddig is tudtuk, hogy az újszülöttek érzékszerveinek fejlődése szempontjából igen fontosak az őket folytonosan érő ingerek. Egereken végzett kísérletek most kimutatták, hogy a látás esetében mindez már jóval korábban, az anyaméhben is szerepet játszik, ahol a beszűrődő fény is hatással van a fejlődésre. A vemhesség bizonyos szakaszában teljes sötétségben tartott egér porontyainak szemében ugyanis nem történik meg teljesen a retina mögött található kapilláris hálózat immunsejtek által való visszametszése. Ez később túlnövekedett csatornákhoz, sűrű érhálózat kialakulásához vezethet, mely rontja a látás minőségét. Megmutatták, hogy a folyamatot a melanopszin nevű pigment anyag indítja be a fényérzékelésnek köszönhetően, ugyanis amennyiben genetikailag blokkolták ennek termelődését, akkor a normál körülmények közt növekedő utódokban is hasonló károsodást lehetett megfigyelni. Az eredmények segíthetnek a koraszülöttekben kialakuló retinopátia megértésben és esetleges gyógyításában is.

genetic-and-binary-code.jpgKorábban már írtunk a DNS-eken történő adattárolás lehetőségéről. A héten a European Bioinformatics Institute kutatói közölték legújabb eredményeiket: sikeresen és hibamentesen rögzítették egy DNS molekulán, majd vissza is nyerték arról Martin Luther King „I have a dream” beszédének audio változatát, Shakespeare 154 szonettjét és a DNS kettős hélix szerkezetét leíró cikk másolatát. Az alapgondolat nem új, már korábban is volt erre példa, de az új szintetizálási eljárás sokkal gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb elődeinél, továbbá a kidolgozói állítása szerint könnyebb nagy méretekben űzni.

lung.jpgAlig két hete számoltunk be a regeneratív orvostudomány legújabb vívmányairól, de máris megtoldhatjuk a listát egy újabb elemmel. A Rice Egyetem és a University of Texas kutatói az eddigi legélethűbb tüdő szövetet hozták létre laboratóriumi körülmények közt. Ez különösen nagy kihívás, ugyanis a két dimenziós, csészékben növekvő sejttenyészetek nem tudják visszaadni a működés élethű modellezésének szempontjából kritikus, bonyolult elrendeződést. A mágneses lebegtetés módszerének köszönhetően azonban sikerült a négyféle sejt típust az élő szervezetben tapasztalhatóhoz megszólalásig hasonlóan „egybe építeni”. Ehhez a sejtekbe nem toxikus, mágneses nanorészecskéket ültettek, aminek következtében azok mágneses térrel már térben mozgathatóakká és lebegtethetőekké váltak, lehetővé téve a kívánt struktúra létrehozását. Az ily módon felépített valódi szövet segíthet a különböző toxikus gázok szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatában.

varos3.pngEnnyi mikrovilágból származó hír után emelkedjünk fel a nagyítónk mellől, és szálljunk az ég felé, miként teszi azt a nagyvárosokban felmelegedő levegő is. Már eddig is ismert volt az a jelenség, hogy a nagyvárosok átlagos hőmérséklete néhány fokkal meghaladja a környező területekét, ezáltal egyfajta hőszigeteket képeznek, melyek megváltoztatják a városokban tapasztalható áramlási viszonyokat. Most viszont kiderült, hogy egy ilyen hősziget távolabbi területeket is befolyásolhat, ugyanis a meleg levegő a „jet stream”-ekbe jutva a forrástól akár több ezer kilométerre is átalakíthatja a hőmérsékleti viszonyokat. A Föld átlaghőmérséklete szempontjából ez a jelenség teljesen elhanyagolható, de az atmoszférikus áramlásokat modellező, a meteorológia szempontjából igen fontos programok előrejelzéseit az effektus figyelembevétele jelentősen pontosíthatja.

superbig.turbine.1.jpgA szelek nem csak hőt, de jelentős mennyiségű mozgási energiát is közvetítenek, melynek kiaknázására egyre nagyobb energiákat mozgósít az emberiség. A Siemens a héten adta át a két eddigi legnagyobb szélturbinát, melyek 60 méteres lapátokkal rendelkeznek. Tengeri létesítményekről lévén szó, a telepítéshez egy külön erre a célra fejlesztett hajóra is szükség volt. Az óriások jó szélben 6 megawattnyi áramot tudnak termelni, de mindez még nem a „csúcs”, ugyanis több cég tervez 100 méteres lapátokkal ellátott erőműveket is.

A szeleket meglovagoló drónokat szerelheti fel a DARPA – az amerikai védelmi minisztérium kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ügynöksége – az Argus-IS kamerarendszerrel, mely jelenleg a világ legnagyobb felbontású és legfejlettebb képrögzítő eszköze. A 368 darab, egyenként 5 megapixeles szenzor együttesen 1800 megapixeles felbontást tesz lehetővé, aminek következtében a 6000 méter magasan repülő kémrepülőgép 15 cm-es objektumok megkülönböztetését is lehetővé tevő képeket készíthet. A katonai vonatkozás kapcsán nyilván nem túl felvillanyozó hír ez, de gondoljunk csak bele, mennyi fantasztikus tárgyunk őse teljesített szolgálatot a seregben...

Végezetül még magasabbra emelkedünk, és az űrből tekintünk le az USA éjszakai tájára. Némi meglepetésre Észak-Dakota kietlen pusztája az ország egyik legfényesebb pontjaként jelenik meg, ugyanis a nemzeti energiastratégia szempontjából prioritást élvező gáztermelés fellegvárában olyan mennyiségű kút üzemel, hogy a fáklyák fénye már ily módon is könnyűszerrel azonosítható...  

flaring.jpg

Szólj hozzá

adattárolás orvostudomány optika áramlástan kvarkok DNS DARPA