Az interneten beláthatatlanul sok információ van, az emberi kreativitás határtalan, az időnk véges, a kvarkok pedig bizonyos szempontból kicsik és színesek. Felélesztvén az eddig egy cikket számláló rovatunkat jöjjenek a hét „egyéb” tudományos hírei, melyek poszttá nem értek, és külön nem linkeltük őket a Facebook oldalon sem. A spektrum a méhben fejlődő egér embrió látásától a mágnesesen lebegtetett sejteken keresztül egészen a felettünk keringő, kíváncsi drónok új optikájáig terjed, benne sok-sok linkelt írással a hétvégére!

Azt már eddig is tudtuk, hogy az újszülöttek érzékszerveinek fejlődése szempontjából igen fontosak az őket folytonosan érő ingerek. Egereken végzett kísérletek most kimutatták, hogy a látás esetében mindez már jóval korábban, az anyaméhben is szerepet játszik, ahol a beszűrődő fény is hatással van a fejlődésre. A vemhesség bizonyos szakaszában teljes sötétségben tartott egér porontyainak szemében ugyanis nem történik meg teljesen a retina mögött található kapilláris hálózat immunsejtek által való visszametszése. Ez később túlnövekedett csatornákhoz, sűrű érhálózat kialakulásához vezethet, mely rontja a látás minőségét. Megmutatták, hogy a folyamatot a melanopszin nevű pigment anyag indítja be a fényérzékelésnek köszönhetően, ugyanis amennyiben genetikailag blokkolták ennek termelődését, akkor a normál körülmények közt növekedő utódokban is hasonló károsodást lehetett megfigyelni. Az eredmények segíthetnek a koraszülöttekben kialakuló retinopátia megértésben és esetleges gyógyításában is.

Korábban már írtunk a DNS-eken történő adattárolás lehetőségéről. A héten a European Bioinformatics Institute kutatói közölték legújabb eredményeiket: sikeresen és hibamentesen rögzítették egy DNS molekulán, majd vissza is nyerték arról Martin Luther King „I have a dream” beszédének audio változatát, Shakespeare 154 szonettjét és a DNS kettős hélix szerkezetét leíró cikk másolatát. Az alapgondolat nem új, már korábban is volt erre példa, de az új szintetizálási eljárás sokkal gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb elődeinél, továbbá a kidolgozói állítása szerint könnyebb nagy méretekben űzni.

Alig két hete számoltunk be a regeneratív orvostudomány legújabb vívmányairól, de máris megtoldhatjuk a listát egy újabb elemmel. A Rice Egyetem és a University of Texas kutatói az eddigi legélethűbb tüdő szövetet hozták létre laboratóriumi körülmények közt. Ez különösen nagy kihívás, ugyanis a két dimenziós, csészékben növekvő sejttenyészetek nem tudják visszaadni a működés élethű modellezésének szempontjából kritikus, bonyolult elrendeződést. A mágneses lebegtetés módszerének köszönhetően azonban sikerült a négyféle sejt típust az élő szervezetben tapasztalhatóhoz megszólalásig hasonlóan „egybe építeni”. Ehhez a sejtekbe nem toxikus, mágneses nanorészecskéket ültettek, aminek következtében azok mágneses térrel már térben mozgathatóakká és lebegtethetőekké váltak, lehetővé téve a kívánt struktúra létrehozását. Az ily módon felépített valódi szövet segíthet a különböző toxikus gázok szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatában.

Ennyi mikrovilágból származó hír után emelkedjünk fel a nagyítónk mellől, és szálljunk az ég felé, miként teszi azt a nagyvárosokban felmelegedő levegő is. Már eddig is ismert volt az a jelenség, hogy a nagyvárosok átlagos hőmérséklete néhány fokkal meghaladja a környező területekét, ezáltal egyfajta hőszigeteket képeznek, melyek megváltoztatják a városokban tapasztalható áramlási viszonyokat. Most viszont kiderült, hogy egy ilyen hősziget távolabbi területeket is befolyásolhat, ugyanis a meleg levegő a „jet stream”-ekbe jutva a forrástól akár több ezer kilométerre is átalakíthatja a hőmérsékleti viszonyokat. A Föld átlaghőmérséklete szempontjából ez a jelenség teljesen elhanyagolható, de az atmoszférikus áramlásokat modellező, a meteorológia szempontjából igen fontos programok előrejelzéseit az effektus figyelembevétele jelentősen pontosíthatja.

A szelek nem csak hőt, de jelentős mennyiségű mozgási energiát is közvetítenek, melynek kiaknázására egyre nagyobb energiákat mozgósít az emberiség. A Siemens a héten adta át a két eddigi legnagyobb szélturbinát, melyek 60 méteres lapátokkal rendelkeznek. Tengeri létesítményekről lévén szó, a telepítéshez egy külön erre a célra fejlesztett hajóra is szükség volt. Az óriások jó szélben 6 megawattnyi áramot tudnak termelni, de mindez még nem a „csúcs”, ugyanis több cég tervez 100 méteres lapátokkal ellátott erőműveket is.

A szeleket meglovagoló drónokat szerelheti fel a DARPA – az amerikai védelmi minisztérium kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ügynöksége – az Argus-IS kamerarendszerrel, mely jelenleg a világ legnagyobb felbontású és legfejlettebb képrögzítő eszköze. A 368 darab, egyenként 5 megapixeles szenzor együttesen 1800 megapixeles felbontást tesz lehetővé, aminek következtében a 6000 méter magasan repülő kémrepülőgép 15 cm-es objektumok megkülönböztetését is lehetővé tevő képeket készíthet. A katonai vonatkozás kapcsán nyilván nem túl felvillanyozó hír ez, de gondoljunk csak bele, mennyi fantasztikus tárgyunk őse teljesített szolgálatot a seregben...

Végezetül még magasabbra emelkedünk, és az űrből tekintünk le az USA éjszakai tájára. Némi meglepetésre Észak-Dakota kietlen pusztája az ország egyik legfényesebb pontjaként jelenik meg, ugyanis a nemzeti energiastratégia szempontjából prioritást élvező gáztermelés fellegvárában olyan mennyiségű kút üzemel, hogy a fáklyák fénye már ily módon is könnyűszerrel azonosítható...