2020. nov 10.

COVID-19 6.: A Pfizer bejelentéséről

írta: _Maverick
COVID-19 6.: A Pfizer bejelentéséről

coronavirus.jpgAz elmúlt napok legbíztatóbb koronavírussal kapcsoaltos híre – kétségtelen, hogy ezen a fronton nem erős a verseny – a Pfizer 90%-os hatékonyságúnak értékelt védőoltása. A címlapokat megjáró híradások többnyire nem mennek bele a részletekbe, ami számos félreértésre adhat okot. Ebben a bejegyzésben néhány informatívabb írást szeretnék az érdeklődők figyelmébe ajánlani, és előre is szeretnék elnézést kérni azoktól, akik esetleg angol nyelven nem boldogulnak el a lentebb linkelt cikkekkel, de sajnos idő hiányában többre nem telik jelen pillanatban:

- ArsTechnica: Here’s everything you need to know about Pfizer’s positive vaccine news

- STATNews: Four reasons for encouragement based on Pfizer’s Covid-19 vaccine results

A főbb pontok:

  • Először is érdemes tisztázni, hogy mit is jelent a 90%-os hatékonyság. A Qubit híradásában az alábbi bekezdés szerepel:
    A november 9-i bejelentés szerint szerint a harmadik fázis eredményeit előzetesen ellenőrző  kutatók úgy találták, hogy a vakcinájuk 90 százalékban hatásos, magyarán, a vizsgált esetek 90 százalékában megakadályozta megfertőződést. Eddig mindössze 94 olyan alany találtak, aki elkapta a koronavírust, de ők is csak enyhe tüneteit mutatták a COVID-19 betegségnek.

    Az ArsTechnica cikkében található bővebb magyarázat fényében ez a megfogalmazás nem pontos. Nem véletlen, hogy találtak 94 megbetegedő alanyt, ugyanis ez volt a kritérium. A vakcina értékelése nem úgy történik, hogy beoltanak x embert, aztán várnak arra, hogy néhányan megbetegedjenek, hiszen így nehéz lenne mihez viszonyítani. Az eljárás lényege, hogy vesznek egy diverz, reprezentatív mintát (az említett közel 44000 embert), majd ezeket két csoportra osztják: az egyik csoport megkapja a védőoltást míg a másikat placebóval „kezelik”. Ezek után addig monitorozzák a csoportokat, amíg találnak egy bizonyos számú megbetegedést. Jelen esetben ez a szám az értékelés pillanatában 94 volt. A kérdés az, hogy ez a 94 beteg miként oszlik el a két csoport között. Egy teljesen hatástalan szer használata esetén az eloszlásnak véletlenszerűnek kéne lennie, míg egy 100%-ban hatásos esetén minden esetnek a placebó csoportból kéne kikerülnie. A valóság persze tipikusan a két szélsőérték között van, és az értékeléshez statisztikai módszerekhez kell nyúlni. 
  • A szóban forgó vakcina a koronavírus azon tüskeszerű fehérjéjét célozza meg, amelynek segítségével a vírus bejut az emebri sejtekbe. Ez jó hír, mert szinte az összes fejlesztés ugyanerre a tüskére összpontosít, amely némi aggodalomra adott okot: mi van akkor, ha ez mégsem bizonyul járható útnak? Úgy néz ki, hogy ettől nem kell tartani, ami azt is jelenti, hogy további készítmények is várhatóak.
  • A 90%-os hatékonyság jobb, mint amit előzetesen célul tűztek ki az engedélyező hatóságok: az FDA már 50%-kal is boldog lett volna. Ez később jelentősen erősítheti majd a készítményekbe vetett bizalmat. Az előzetes eredmények alapján a Pfizer védőoltása magasabb antitest jelenlétet indukált, mint ami a fertőzésen már átesett páciensekben mérhető. Ráadásul erős T-sejt reakciót váltott ki, ami bíztató lehet a hosszú távú immunitást illetően.
  • A védőoltás egy mRNS alapú készítmény. Ez egy nagyon ígéretes módszer, amely azonban mindeddig nem eredményezett még használható termékeket. Ez egy jelentős áttörés lehet az egész ágazat számára, mert ez a technológia mind a fejlesztést, mind a gyártást jelentősen felgyorsíthatja. Erről írtak korábban a G7-en is.
    Az mRNS technikáról érdemes elolvasni ezt a cikket a Phg Foundation oldalán, ezt a másikat a Scientific American hasábjain, illetve itt ez a rövid animáció a STATNewstól:

 

 

És akkor ejtsünk pár szót a negatívumokról, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy az óvatosságra okot adó tényezőkről:

  • A Pfizer egyelőre egy sajtóközleményt adott ki, tehát a végső adatokat még nem publikálta.
  • Ennek megfelelően még nem tudjuk, hogy „csak” enyhe fertőzések ellen jelent védelmet a védőoltás, vagy meg tudja előzni a súlyos eseteket kialakulását is.
  • Az előzetes adatok nem terjednek ki arra, hogy vajon meg tudja-e előzni a tünetmentes fertőzéseket is (a fentebb említett 94 eset kritériuma a legalább egy tünet és az azt megerősítő pozitív teszt volt).
  • Egy néhány hónapja zajló tesztről van szó, tehát egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mennyi ideig jelenthet védelmet az oltás.
  • Ez még mindig „csak” egy lépés – noha az eddigi legfontosabb – azon a hosszú úton, amelynek eredményeként végre változhat valami a járvánnyal kapcsolatban a gyakorlatban is. Senki ne várja, hogy jövő héten a polcokra kerül egy termék. És még ha ez meg is történne, akkor is el kellene telnie pár hónapnak ahhoz, hogy érdemi hatása legyen a dolgonak, mivel az értékelés során két dózist adtak be 21 nap különbséggel, és a hatás újabb 7 nap múlva jelentkezett.
  • Kérdéses, hogy ha tényleg engedélyezik a terméket, akkor miként sikerül majd megoldani a logisztikai és gyártási kihívásokat: ezt a vakcinát ugyanis -70 fokon kell tárolni. Erről a témáról a Washington Post írt pár hete. 
Szólj hozzá