A modern technika szempontjából nélkülözhetetlen ritkaföldfémek fontosságáról és a gazdaságban betöltött szerepükről már korábban megemlékeztünk. Ma az Elon Musk vezette Tesla Motors gigantikus beruházása kapcsán a lítium kerül terítékre, mely ugyan bőséggel áll rendelkezésre bolygónkon, de a gazdasági folyamatok működése miatt mégis igencsak előre kell gondolkodnia az azt nagy mennyiségben használó cégeknek.

A Tesla Motors nem kisebb vállalkozásba fogott, mint a világ legnagyobb lítium-ion akkumulátor gyárának felhúzásába: a 2017-ben átadásra kerülő, szerényen csak Gigagyárként aposztrofált létesítmény évente akkora akkumulátor összteljesítményt onthat magából, mint amennyi 2013-ban legyártásra került az egész bolygón... Minderre azért van szükség, hogy a cég házon belül tudja megoldani az autói gyártásához szükséges akkumulátorok előállítását. A tervek szerint 2017-re évi félmillió járgány fog legördülni a futószalagokról, így nem kell aggódni amiatt, hogy esetleg kiaknázatlan marad a kapacitás.

Az autók árát döntő mértékben befolyásolja, hogy mennyibe is kerül a költséges akkumulátorok beszerzése/előállítása. Az akkumulátorok árcédulájára kerülő összeg pedig igen erősen függ a szükséges nyersanyagok aktuális piaci értékétől. Utóbbiak korántsem kőbevésett értékek, hozzájuk képest a forint – svájci frank arány szinte egy természeti konstans benyomását keltheti. Mi az oka ennek?

Gondolhatnánk, hogy a ritkaság és a hiány, azonban bármennyire is logikusnak tűnik ez a feltételezés, valójában nem erről van szó. A jelenlegi technika elsősorban lítiumot és kobaltot igényel (a Tesla S járműveket nikkel-kobalt-alumínium telepek hajtják). A kobalt fő lelőhelye pedig a politikai stabilitást hírből sem ismerő Kongói Demokratikus Köztársaság. Hiába bőségesek a készletek, mivel az éppen aktuális politikai széljárás szinte tornádóként rángatja magával az értékes fém árfolyamát, ezzel jelentős gazdasági kockázatnak kitéve a felhasználókat. (Megérne egy külön bejegyzést annak taglalása, hogy a bőséges nyersanyagforrások miként betonozhatnak be diktatúrákat és milyen károsak lehetnek egy ország életére, de ehelyett mindenkinek ajánljuk a Diktátorok kézikönyve című lebilincselően érdekes és bevilágító elemzést.) A jelenlegi kutatások szerint szerencsére a kobaltot hosszú távon ki lehet küszöbölni a rendszerből például magnézium segítségével.

Nem ilyen jó a helyzet a lítium esetében, amely teljességgel nélkülözhetetlen korunk akkumulátorai számára. Lítiumot viszont számos helyről be lehet szerezni, és a megnövekedett igények miatt egyre-másra bukkannak újabb lelőhelyekre is: Chile a legnagyobb forrás nyomában Ausztráliával és Bolíviával, de a legújabb felfedezések szerint Wyoming is óriási kiaknázatlan készletekkel rendelkezik. (Utóbbi a Tesla szempontjából különösen értékessé válhat még.) Egészen odáig fajul a helyzet, hogy mára szinte túlkínálat van lítiumból.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a lítium felhasználók biztosítva vannak a nyersanyagokkal kapcsolatos kockázatokkal szemben. Jelenleg a világ lítium készletének 35%-át akkumulátorok előállítására használják. Döntően a hordozható elektromos készülékek áramforrásaira kell gondolni, de egyre nagyobb részesedést harapnak ki az elektromos járművek akkumulátorai is. Becslések szerint a Tesla a Gigagyár teljes kapacitás mellett való működése esetén a jelenlegi lítium kínálat 17%-át fogja felszippantani, egyúttal megduplázza majd a világ akkumulátor gyártási kapacitását 2020-ra. Mindez azt jelenti a tabletek és okostelefonok folyamatban lévő térhódítása mellett, hogy a lítium készletek egyre nagyobb hányada landol majd akkumulátorokban, a verseny a bővülő kínálat mellett is tovább éleződik.

A Tesla elsődleges célja, hogy autóinak árát le tudja nyomni a jelenlegi érték közel felére, ezzel széles körben eladhatóvá téve a terméket. Ehhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan biztosítani tudja az akkumulátorok alacsony beszerzési árát, vagyis hogy egy olyan kapacitás álljon rendelkezésére, mellyel befolyásolni tudja a piacot. Ezzel együtt is törekedniük kell azonban a globális piactól való minél nagyobb függetlenségre, melynek egyik módszere lehet egy helyi lítium kitermelővel való közvetlen kapcsolat kiépítése. Valamivel kézenfekvőbb ennél a több évre elengedő tartalék készletek felhalmozása, mely tulajdonképpen nem más, mint a jelenlegi gyakorlat. Az S modellhez évekre elegendő mennyiségű akkumulátort vásároltak korábban a Panasonictól. A jelek és a folyamatban lévő beruházások azonban azt mutatják, hogy a közeljövőben egy ennél lényegesen komplexebb megközelítést alkalmaz majd a cég a szükséges nyersanyagok megfelelő áron való elérhetőségének biztosítása végett.

A Tesla jelenlegi lépése tehát egy hosszú távú stratégia része, mely ugyan komoly kockázatot rejt magában az elemzők szerint, de siker esetén nem csak az elektromos autók piacán kerülhet hatalmas fölénybe a vállalat, hanem egyszersmind a világ legnagyobb akkumulátor szolgáltatójává is válhat. Jól példázza ez a történet azt, hogy önmagában az innováció, a megfelelő anyagi háttér és szándék megléte sem feltétlenül elegendő a sikerhez: a technikai fejlődéshez bizony komoly gazdasági tervezésre és bolygónk véges erőforrásai valamint kusza politikai rendszerei közti szinte extrém sportolókat idéző egyensúlyozási képességre van szükség.