Hétfőn reggel, magyar idő szerint 7 óra 31 perckor landol a tervek szerint a Mars Science Laboratory küldetés Curiosity (Kíváncsiság) nevű roverje a vörös bolygó felszínén, hogy ismét egy újabb ember alkotta gépezet tapossa a Mars felszínét. A projektre aggatható legvisszafogottabb jelző talán az ambiciózus, de indokolatlan ennyire óvatosan fogalmazni: a tervezett leszállási manőver lélegzetelállító, döbbenetes! Még akkor is elismerést érdemelne, ha történetesen a Mojave sivatagban kerülne sor rá, nem pedig a Naprendszer egy nem is olyan távoli zugában. Tovább után bevezető az év legnagyobb űrkutatással kapcsolatos eseményéhez és egy ragyogó animáció a leszállásról.

„ Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből a Földet.”

-Arkhimédész-

Az első bevezető cikk után ma egy kicsit közelebbről vesszük szemügyre a Cassini-Huygens küldetés szondáját , bemutatván néhány általánosan használt berendezést és technikai megoldást. Azért is időszerű mindez, mert ezen a héten az űrben ragadunk, lévén hétfő hajnalban minden idők legkomplikáltabb – és legelképesztőbb – leszállási manővere keretében az eddigi legnagyobb rover teszi le kerekeit a Mars felszínére. Utóbbiról a hét valamelyik hátralevő napján lesz szó , most vigyázó szemeinket a Szaturnusz felé irányítjuk!

Előző cikkünkben a szén legújabb módosulatáról, a grafénról esett szó. Most a szén egy sokkal régebben ismert formájához térnék vissza . Természetesen a „régi” relatív fogalom: professzoromnak valószínűleg azt juttatná eszébe, hogy nekik még a középiskolában azt tanították, a Nap azért olyan fényes, mert szén ég benne. Azóta azért a szénről is és a Napról is többet tudunk szerencsére. Sokaknak – velem együtt - az 1985-ben felfedezett fullerén is elég régi tudomány. Jelentősége azonban máig megkérdőjelezhetetlen.

“I’m not a very good writer, but I’m an excellent rewriter.”
-James Michener-

A Higgs-bozonnal kapcsolatosan mutatott óriási érdeklődés egyértelművé tette: röviden át kell néznünk a részecskefizika alapjait , hogy egy kicsit helyére tehessük a minket körülvevő parányi alkotóelemek sokaságát. Ez azonban a vártnál lényegesen komolyabb energiákat igényel – miként felfedezésük is a gyorsítóban... -, így ma még az előzetes tervekkel szemben nem az első ilyen jellegű írás kerül ki a hasábokra. Cserében egy apró érdekesség következik tovább után arról, hogy milyen hatalmas munkát lehet elvégeztetni a neten gyanútlanul klikkelgető emberek tömegével!

„ A Hold jelenti az első mérföldkövet a csillagok felé vezető úton”

-Arthur C. Clarke-

Az idézetben szereplő első mérföldkövet az Apollo program eredményeként a 60-as, 70-es években ünnepélyes keretek közt „adta át” az emberiség. Ezt követően azonban a csillagok felé vezető út építése nem csak a kezdeti lendületből vesztett, hanem a ráirányuló figyelem intenzitásából is. Az űrrepülő küldetések még meg-meg értek egy látványos bejátszást és egy 30 másodperces kommentárt a híradók „egyéb külföldi hírek” rovatában, de ezeket az eseményeket leszámítva igazán csak a Mars Pathfinder és a Sojourner rover tudott kitörni a szürkeségből. Az alábbi fotó még a megyei hírlapokat is megjárta ...

43 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án miközben Michael Collins a parancsnoki modulban Hold körüli útját járta, Neil Armstrong és Buzz Aldrin lassú léptekkel lemászott a „Sas” névre hallgató holdkomp létráján, hogy utána elsőként hagyják ott lábnyomukat égi kísérőnk felszínén örök nyomot hagyva nem csak a történelemben, de az emberiség világszemléletében is!

"Ha jól megismerjük a részecskék világában speciális, központi szerepet játszó Higgs-részecske és vele a Higgs-mező tulajdonságait, majd megtanuljuk manipulálni ezt a mezőt, ezzel a bennünket körülvevő anyag tetszés szerinti átalakításának csodálatos kulcsát mondhatjuk majd magunkének. És ezeknek az eszközöknek a birtokában visszatekintve utódaink a mai napot nem egy egyszerű, "sokadik" részecske felfedezése napjának, hanem egy valóban új technikai forradalom kiindulópontjának tekinthetik majd."

-Dávid Gyula-

Az idei nyár legnagyobb tudományos szenzációja a részecskefizika világából érkezett , és minden magára valamit is adó hírforrás terjedelmes hasábokat szentelt az eseménynek. A Higgs-bozon  megtalálása ...

„ Papír, ami elérhető...”

Nem kell hozzá különösebben éles megfigyelőképesség, hogy észrevegyük: napjainkban az ébren töltött óráink egy tetemes hányadát különböző képernyők előtt töltjük. Tesszük ezt részben kommunikáció okán (e-mailek, közösségi oldalak, okostelefonok) , tájékozódás céljából (híroldalak, blogok) , munkából kifolyólag vagy szórakozás alkalmával (videók, filmek) . Anélkül, hogy belemennénk egy orvosi szakvéleménnyel megalapozott fejtegetésbe ezen vibráló felületek esetleges egészségkárosító hatásáról, megállapíthatjuk: mindenki más módon reagál látószerveink fokozott igénybevételére. A magam részéről egy egész napi számítógépes munka garantált fejfájást okoz ...

„ The only way to save someone like that would be to inject oxygen directly into the vein.”

-Dr. John Kheir-

A napjainkban oly népszerű kórházsorozatok – House, Vészhelyzet, Jóban rosszban stb. - nem lennének teljesek összeomló tüdők és intubálás nélkül. Szervezetünknek folyamatosan szüksége van az életet adó oxigénre, és még ha az átmeneti oxigénmentes állapotból van is visszaút, sokszor az csak maradandó károsodás mellett járható. Agyunk mindössze 5 perc körüli időtartamot bír ki sértetlenül... Komplikált helyzetekben ez az alig 300 másodperc sokszor nem elegendő a vér oxigén ellátásának helyreállítására, ekkor pedig a tragédia gyakorlatilag elkerülhetetlen. Pedig milyen gyorsan hozzáférhetünk a ...

„ Ha így folytatjuk, akkor a 2010-es évekre úgy fogunk csak emlékezni, mint a 60-as években történt dolgok 50. évfordulói...”

-Neil deGrasse Tyson-

Neil deGrasse Tyson kivételes személyiség. Nem csak a tudomány népszerűsítése terén betöltött szerepe, stand-up komikusokat meghazudtoló előadásmódja és egyéni stílus miatt, hanem mert elmondhatná magáról – ha tudna róla -: ő ihlette ezt a blogot. A kreatív inspiráció ugyanis egy jól meghatározott pillanatban érkezett el. Nevezetesen 2012. május 10-én, a University of Wisconsin-Madison-on tartott beszédének végén, a vastaps közepette. Ebben a bejegyzésben zömében az ő gondolatai következnek tudomány és kultúra kapcsolatáról , melyek prezentálásával az ...

„ People share, read and generally engage more with any type of content when it is surfaced through friends and people they know and trust”

-Malorie Lucich-

Ha osztjuk a nézetet, miszerint a k önyv az internet kinyomtatott formája , akkor az előző bejegyzés volt ezen kiadvány fülszövege, most pedig következik a technikai részleteket taglaló első oldal (a következő amolyan előszó és köszönetnyilvánítás lesz, mivel tartalomjegyzékkel nem tudunk szolgálni). Tovább után az oldaldobozokról és egyéb tartalmakról!

„ We choose to go to the moon in this decade and do the other things,

not because they are easy, but because they are hard...”

- J. F. K. -

Kennedy elnök 1961-es beszédében célul tűzte ki a Holdra szállást, és ezzel megkezdődött az emberiség történelmének tudomány és technika szempontjából az egyik legpezsgőbb évtizede , melyet ugyan a hidegháború motivált – erről még lesz később szó –, de ez semmit nem von le az eredmények értékéből és emberiségre gyakorolt hatásából. Egy olyan évtizedről beszélünk, amelynek során a társadalom majd minden tagja őszinte lelkesedéssel és rajongással kísérte a projektek minden apró rezdülését, amikor a kutatók, mérnökök hősök voltak. Azóta az ember ...