Az előző „Nagy Adat”-tal foglalkozó cikkünkben megvizsgáltuk a kérdést, hogy tulajdonképpen mit is értünk „nagy” alatt. Elidőztünk a peta- és zettabyte-ok világában, és rácsodálkoztunk arra a már-már nyomasztó tényre, hogy 2011-ben egyetlen esztendő leforgása alatt 368-szor annyi adat keletkezett, mint az emberiség történetének kezdete és 2003 közt. A mennyiség tehát adott, és napjainkban 24 óránként újabb 2,5 milliárd gigabyte-tal járulunk hozzá a bithalmaz gyarapodásához.

Kérdés, hogy mit tudunk kezdeni ezzel, ki tudjuk-e aknázni a szinte korlátlan adatmennyiségben rejlő lehetőségeket, illetve hogy miként változtatja meg mindez a hétköznapjainkat. A bevezető cikkben már megismerkedtünk az adat alapú kutatás ...

„ Az adat az új olaj!”

-Clive Humby-

A jelenkort sokan aposztrofálják az információs társdalom koraként. Úgy jött el ez az idő, hogy szinte észre sem vettük. Alig két évtizeddel ezelőtt a legfrissebb információforrás a teletext volt – már akinek a TV készüléke rendelkezett ezzel a funkcióval –, az esti híradóban pedig csupa újdonság hangzott el. Ehhez képest mára egy 5-6 órás hír már elavult, ha nem nézünk rá egy portálra ennyi időn keresztül, akkor van olyan bejegyzés, amiről egy az egyben lemaradunk. Információ áramlik felénk mindenhonnan és mindenhol: betűk, képek, hangok formájában; otthon, a buszon, a munkahelyen, a pénztárnál sorban állva. Az okos telefonok velünk tartanak mindenhova, laptop nélkül ...

Az Economist majd egy éve megjelent mellékletében – és az annak nyomán íródott bejegyzésünkben – egy új ipari forradalom lehetősége került megvizsgálásra különböző szempontok szerint. Az azóta eltelt idő a feltett kérdéseket fokozatosan minősíti át költőivé, mára már sokkal határozottabban állíthatjuk, hogy bizony egy történelminek mondható átalakulás napjait éljük. A kérdés inkább az, hogy mekkora horderejűek lesznek a változások következményei, illetve hogy milyen sebességgel söpörnek végig azok a különböző területeken.

...

A számítógépek egyik legrégebbi és a nagyközönség számára egyik leggyakrabban használt funkciója a szövegszerkesztés. Valamilyen – kétségkívül vitatható – okból kifolyólag az iskolai informatika oktatás is a Worddel kezdődik rendszerint. Mára azonban a gépekkel nem csak írni lehet, de rá lehet bírni őket szövegek felolvasására, esetleg diktálás útján történő lejegyzetelésére is. Már az utóbbi két képesség is igen érdekes, de most nem ezekről lesz szó. A gép ugyanis képes valami olyanra is, amire a humanoid olvasó aligha: a szöveg analitikus elemzésére, mely meglepő pontossággal képes eldönteni két írásról, hogy azok vajon ugyanattól a szerzőtől származnak-e , új árnyalatot adva ezzel a szövegértés hétköznapi ...

Marvin a folyosón vánszorgott, egyre csak nyavalyogva.
- …és persze ott az a szörnyű fájdalom végig a bal oldali diódáim mentén...
- Tán csak nem? - Arthur mogorván bandukolt Marvin mellett.
- Csakugyan?
- De még mennyire - bizonygatta Marvin. - Persze rengetegszer kértem, hogy cseréljék ki őket, de ki figyel oda?
- Meg tudom érteni.

- Galaxis útikalauz stopposoknak-

Az elmúlt néhány évben gyökeresen átformálódott a különböző elektromos berendezéseinkről, telefonjainkról, laptopjainkról, asztali számítógépeinkről alkotott képünk és az, hogy pontosan mit is várunk el ezektől az eszközöktől. A gyártók fogyasztói igényekhez igazodását lassan felváltotta a tendencia, miszerint olyan termékek kerülnek ki a ...