A cikázó gondolat
A „gondolat” és a mozgás, változás fogalmai közti kapcsolatteremtés igen mélyen gyökeret vert gondolkodásmódunkban. Elég felidézni néhány bevett szófordulatot: „száll mint a gondolat” ; „sebesebb a gondolatnál” . Vajon tényleg szeretnek a gondolataink folytonosan mozgásban lenni? És ha igen, akkor mi készteti őket erre? Ezeket a kérdéseket feszegeti Dr. Matthew Johnson , a University of Nottingham Malaysia Campus kutatójának kísérlete.
...


Felkelek. Az álom még ott van a szememben, amikor kibotorkálok a nappaliba. Még a fürdőbe sem kanyarodtam be, de a bekapcsoló gomb finom, szinte önkéntelen érintése után már felbúgnak a ventilátorok, és mire a reggelit magam elé véve leülök, már vidáman fogad az operációs rendszer. Egy újabb nap veszi kezdetét az információs társadalomban! 
Freud munkásságának köszönhetően az emberekben kialakult egyfajta viszolygás a tudatalatti gyakorta „bűnös” -ként aposztrofált világával kapcsolatban. Éppen emiatt el kell vonatkoztatnunk ettől az ösztönös reakciótól, hogy megérthessük a tudatalattink mindennapi döntéseinkben játszott szerepét , és a külvilág azon ránk gyakorolt hatásait, melyekről látszólag nem veszünk tudomást, az agyunk rejtett zugaiban futó „háttéralkalmazások” azonban nagyon is befolyásuk alá kerülhetnek. Korábbi írásunkban / 
Az adott romantikus filmben nyilván filozófiai síkon való értelmezésre szánták a fenti idézetet, és aligha gondoltak bele abba, hogy mennyire igaz ez az állítás neurológiai értelemben véve . Látszólag tudatos döntéseinkben ugyanis akaratunkon kívül befolyásolnak olyan tényezők, amelyeknek a világon semmilyen jelentőséget nem tulajdonítunk, ugyanakkor a végső következtetés kicsikarásán dolgozó idegpályáink hajlamosak észrevenni és felhasználni őket. Ily módon – a nem freudi értelemben vett – tudatalatti egészen meghökkentő választásokra sarkallhatja gondolkodó gazdáját! Tovább után egy könyvet és az azt bemutató rádióadást ajánljuk az ...