COVID-19 körkép 1.: Második hullám, olasz halálozási adatok és amerikai privát laborok
Mivel háztartásunk részét képezi egy két éves gyermek is, így számunkra az otthonról dolgozás „kényelme” az ingázásra fordított nem elhanyagolható mennyiségű idő kiküszöbölése mellett is a rendelkezésre álló szabadon felhasználható (értsd: hobbikra és tényleges pihenésre, ne adj isten alvásra fordítható) idő mennyiségének jelentős csökkenését eredményezte. Ezzel együtt már eddig is igyekeztem hozzászólások vagy Facebook megosztások formájában informatív cikkeket ajánlani a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. Ezek a hozzászólások azonban a fórumok jellegénél fogva – főleg az otthon töltött idővel arányosan növekvő online aktivitás mellett - hamar az enyészeté lesznek, így talán praktikusabb rövid, felsorolásszerű bejegyzéseket kreálni belőlük, amelyekből aztán minden érdeklődő kedvére bogarászhat. A linkelt cikket egy jelentős része szükségszerűen angol nyelven íródott, de a legfontosabb pontokat igyekszem kiemelni. Jöjjön a mai gyűjtés!
1. A Qubiten Gáspár Merse Előd járványdinamikai modellek segítségével azt vizsgálja, hogy mi az esélye egy későbbi második fertőzési hullám kialakulásának, és ennek mértéke miként változik többek között a fertőzésen addigra átesettek arányának függvényében.
„Ebben a cikkben azt szeretném körbejárni, hogy mire számíthatunk hosszú távon az új koronavírussal kapcsolatban, meddig béníthatja még jelentős mértékben az életünket. Számíthatunk-e például második hullámra?”
A szerző a cikk végén megsüvegelendő módon rámutat arra, hogy az ehhez hasonló modelleknek – mint általában minden modellnek - megvannak a maguk korlátai és bizonytalanságai, de ezek mellett is alkalmasak arra, hogy nagyságrendi becsléseket adhassunk általuk, és segítségükkel nyerjünk egy kvalitatív képet a lehetséges forgatókönyvekről.
„A fenti szimulációk természetesen csak a folyamatok érzékeltetésére szolgálnak, nem konkrét jóslatokra. A folytonos SEIR modell kis esetszámnál a járvány elején nem jól használható konkrét számok jóslására, mert a terjedés véletlenszerű folyamat. A járvány csúcsa ezért eltolódhat az ábrákhoz képest, de a tetőzés mértékét a modell viszonylag jól tudja leírni, ha a paraméterek jól vannak beállítva. Sok azonban a bizonytalan tényező a paramétereket illetően is, például az említett kórházi ellátásra szorulók aránya, amit 5 százaléknak vettünk. Ha sokkal többen esnek át a járványon enyhe tünetekkel, mint amiről tudunk, akkor lehet, hogy sokkal többen váltak immunissá, mint feltételeztük, de az is lehet, hogy az immunitás rövid időre szól, és akkor meg rosszabb a helyzet, mint gondolnánk. Az új koronavírus elleni vakcina fejlesztésére fordított minden erőfeszítés tehát rendkívül fontos a jelenlegi helyzetben.”
-----------------------------------
2. A Wall Street Journal publikált egy elemzést (ingyenesen elérhető az MSN news oldalán) az olaszországi halálozási adatokról, amely azt mutatja, hogy a valós számok minden bizonnyal sokkal magasabbak a hivatalos adatoknál. Ilyen esetekben a közvélemény igen erős késztetést érez arra, hogy a hatóságokat a számok kozmetikázásával vádolja, azonban a szerzők szerint egyáltalán nem erről van szó. Egyszerűen nincs elegendő kapacitás arra, hogy minden légzőszervi megbetegedéshez kapcsolódó halálesetet utólag leteszteljenek akkor, amikor a még kezelésre várókat sem tudják megfelelő tempóban kellő biztonsággal diagnosztizálni. Coccaglio városában egy idősek otthonában például a lakók egyharmada, 24 fő hunyt el márciusban. Egyiküket sem tesztelték. A nem messze lévő Lodi településen egy másik otthonban 38-an vesztették életüket, ők szintén tesztelés nélkül lettek eltemetve.
Mire alapozzák a szerzők a magasabb halálozási adatokat? Összevetették az idén márciusban – azaz a járvány idején – elhunytak számát a korábbi évek hasonló időszakában regisztrált halálesetek számával. A különbség persze nem adja vissza egy az egyben a koronavírus által okozott elhalálozások számát hiszen egyrészt a vonatkozó adat természetes módon fluktuál valamelyest évről-évre, másrészt a leterhelt egészségügyi ellátás mellett minden valószínűség szerint egyéb okok is több halálesethez vezethetnek az akadozó ellátás mellett. Pont ez utóbbi szempont miatt azonban nagyon is érdemes az ilyen összehasonlítást alapul venni, mert jobban tükrözi a járvány közvetett hatásait is a koronavírusos esetek puszta számolásánál. A differencia pedig óriási… szemléletesen mutatja azt is, hogy miért is nem olyan ez, mint egy szimpla influenza járvány.
A fent említett, 8700 lélekszámú Coccaglio városában tavaly egész évben 85 ember vesztette életét. Idén márciusban (mindössze 1 hónap alatt) 57.
Bergamo városában (nagyjából 120 ezer lakos) idén márciusban 553-an hunytak el. 2019 márciusában 125-en. A különbség egy sokkoló 352. A teszteléssel megerősített koronavírusos halálesetek száma viszont jóval kisebb: 201.
Bergamo tartományban (kb. 1 millió lakos) is hasonlóak az arányok: 5400 egyelőre becsült haláleset 2020 márciusában, átlagosan 996 2015-2019 márciusaiban. A különbség 4400, azaz egy közel ötszörös (!) növekedés a sokéves átlaghoz képest. Ennek a 4400-nak nem egészen a fele, 2060 eset került be – azaz ennyit erősítettek meg teszttel – a koronavírusos statisztikákba.
-----------------------------------
3. The Atlantic: Private Labs Are Fueling a New Coronavirus Testing Crisis
Az Egyesült Államokban a tesztelés folyamata igen komolyan akadozik. Ennek több oka van, és ezek nem mindegyike – bármennyire is népszerű ezt gondolni, illetve bármennyire is adnak okot rá szinte minden nap – a Fehér Ház hibája. A különböző privát laborok óriási tesztelési hátralékot halmoztak fel, azaz hegyekben állnak a begyűjtött feldolgozásra váró minták. Azt gondolhatnánk, hogy ez természetes, hiszen senki nem volt felkészülve egy ilyen rohamra. Ez részben igaz is, valójában azonban nem csak erről van szó. A privát – azaz a piacról élő – laborok egy része mindent megtett azért, hogy őket bízzák meg a teszteléssel, hiszen ez számukra bevételt jelent. Még akkor is agresszíven hajtották a megrendeléseket (24-48 órás átfutási idővel kampányolva), amikor már nyilvánvaló volt, hogy azokat csak óriási csúszással – ha egyáltalán – tudják teljesíteni. Egy 4-5, sőt, esetenként 10 nap késéssel megszülető eredmény azonban egyáltalán nem segít az ellátáson, hiszen az orvosoknak, nővéreknek ezalatt az idő alatt azt kell feltételezniük, hogy a páciens fertőző. Ennek megfelelőn kell elkülöníteni, és ennek megfelelően használják el igen nagy mennyiségben az előírt védőfelszereléseket és egyéb erőforrásokat…
Within the clinical-testing world, it is an open secret that Quest Diagnostics—one of the industry’s two big players, along with Labcorp—has struggled to scale up its operations in California. And yet, Quest has continued to accept specimens from across the country, leading to a huge backlog of tests at the company’s facility in San Juan Capistrano.
This failure accounts for at least some of the tens of thousands of pending tests reflected in the state’s reported numbers. According to experts, it isn’t Quest’s fault that the company has so far been unable to meet the technical challenge of testing thousands of people every day. Setting up such “high throughput” operations is difficult. But Quest failed to come to terms with its ongoing problems, and it continued to accept specimens—and generate revenue—when other laboratories could have done some of the tests faster.
Eközben a non-profit laborok és egyetemek rendre visszautasítják az újabb megbízásokat a kapacitásaik határára érve:
By contrast, when the Utah-based nonprofit ARUP Laboratories realized that it could not fulfill any more COVID-19 tests, it refused to take more specimens. In mid-March, the University of Washington hit a similar wall, and stopped taking specimens for a time. The Mayo Clinic laboratory in Minnesota, which often tests samples from across the country, has slowly opened up its capacity to avoid running a backlog.
Az az abszurd helyzet állt elő, hogy a fentiek eredményeként a high-tech világ központjában, a maradisággal aligha vádolható Kaliforniában a legrosszabb a helyzet...
