Az előző „Nagy Adat”-tal foglalkozó cikkünkben megvizsgáltuk a kérdést, hogy tulajdonképpen mit is értünk „nagy” alatt. Elidőztünk a peta- és zettabyte-ok világában, és rácsodálkoztunk arra a már-már nyomasztó tényre, hogy 2011-ben egyetlen esztendő leforgása alatt 368-szor annyi adat keletkezett, mint az emberiség történetének kezdete és 2003 közt. A mennyiség tehát adott, és napjainkban 24 óránként újabb 2,5 milliárd gigabyte-tal járulunk hozzá a bithalmaz gyarapodásához.

Kérdés, hogy mit tudunk kezdeni ezzel, ki tudjuk-e aknázni a szinte korlátlan adatmennyiségben rejlő lehetőségeket, illetve hogy miként változtatja meg mindez a hétköznapjainkat. A bevezető cikkben már megismerkedtünk az adat alapú kutatás ...

A mai cikkel egy hosszú gondolatmenetet indítunk útjára, mely egymáshoz látszólag nem kapcsolódó témákat felölelve (ezzel is alátámasztva a fő mondanivalót) halad majd heteken keresztül a végkifejlet felé. Szeretnénk egy kicsit jobban érzékeltetni azt, hogy a tudomány milyen kulcsfontosságú szerepet játszik a 21. században, hogy mennyire nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberiség választ tudjon adni az előtte tornyosuló példátlan kihívásokra, hogy mennyire összefügg egymással szinte minden modern világunkban. Látnunk kell azt is, hogy a jelenlegi társadalmi, politikai rendszerek az esetek döntő többségében bizonyos szempontból tévúton járnak a kritikus problémák felismerését illetően – vagy egyszerűen csak nem a lényegi ...

Minden kor garázsai kitermelték a maguk „csináld-magad” zsenijeit. Kezdetben voltak a rádióamatőrök , akik maguk forrasztgatták sistergő eszközeiket, hogy aztán a világ egyre távolabbi pontjain potmétereket tekergető társaikkal felvéve a kapcsolatot újabb és újabb zászlókat tűzhessenek a falon lógó térképeikre. Aztán eljött az idő, amikor a tranzisztorok még komplexebb egységekké váltak a dolgos kezek alatt, és például Steve Jobs és Steve Wozniak kezei alól kikerült az első Apple számítógép, elindítva a céget a világhír felé. És persze ne feledkezzünk meg a 80-as évek végéről sem, amikor a garázsokban olyan dolgok születtek, mint például a Guns'n'Roses...

A fejlődés következtében az idők változnak, és egyre ...

Az interneten beláthatatlanul sok információ van, az emberi kreativitás határtalan, az időnk véges, a kvarkok pedig bizonyos szempontból kicsik és színesek. Felélesztvén az eddig egy cikket számláló rovatunkat jöjjenek a hét „egyéb” tudományos hírei , melyek poszttá nem értek, és külön nem linkeltük őket a Facebook oldalon sem. A spektrum a méhben fejlődő egér embrió látásától a mágnesesen lebegtetett sejteken keresztül egészen a felettünk keringő, kíváncsi drónok új optikájáig terjed, benne sok-sok linkelt írással a hétvégére !

...

„ Az az álmom, hogy egy vírusok által meghajtott autót vezethessek!”

-Angela Belcher-

Az MIT anyagtudománnyal foglalkozó professzorától származó idézet első hallásra nem csak álomszerűnek tűnhet, hanem egyenesen értelmezhetetlennek. Miként hozható össze egy autó meghajtása a parányi létformákkal? A válasz meglelése során kapcsolatot teremtünk a DNS szintézis, a nagy teljesítményű akkumulátorok és a kagylóhéj közt! Tovább után egy briliáns előadás és annak rövid kivonata következik arról, hogy miként vehetünk rá vírusokat arra, hogy jó szakmunkásként energiatároló berendezéseket építsenek számunkra .

...