A Föld megfigyelésének ideológiájáról
2015. április 30-án az Egyesült Államok Kongresszusának tudományokért felelős bizottsága ( House Science, Space and Technology Committee ) döntött a NASA-nak a 2016-os költségvetési évre rendeltetett pénzekről, adta hírül az Aviation Week and Space Technology május 11-ei száma. A döntés értelmében a Föld megfigyelésére ( Earth Obeservation Missions ) fordítható keret 1,947 milliárd dollárról 1,45 milliárd dollárra csökken, amely még egy űrből is jól látható változás. Részletek a döntés hátteréről itt.



Történelmi nap virrad ránk holnap: a Rosetta űrszonda Philae névre hallgató leszállóegysége délután megkísérli a leszállást a 
Az európai űrkutatás szempontjából jelentős nap a mai. A DLR /Német Légügyi és Űrkutatási Hivatal/ kölni központjában ma délután 2 és 4 óra közt – az eseményt német nyelven élőben lehet majd követni 
15 éves volt egészen pontosan tegnap a Nemzetközi Űrállomás, melynek születését a Zarja modul 1998. november 20-ai felbocsátása jelentette. Az emberiség által valaha létrehozott legkomplexebb laboratórium gyorsan növekedve már kamaszként elérte kifejlett testméretét: hossza és szélessége nagyságrendileg megegyezik egy futballpályáéval, az összesen 84 kW energiát termelő napelemei 73 méter hosszúak, tömege 419 tonna, a nyomás alatt álló belső térfogat 916 köbméter, melynek közel egyharmada a lakható egység. Tovább után még néhány adat mellett sok videó és galériákra mutató link következik, hiszen eme fantasztikus berendezésről már szinte mindent elmondtak máshol, és különben is: leírni nem lehet azt, amit a felvételeken ...

Az űrkutatással foglalkozó hírportálokon szinte egymást érik a bejelentések az újabb és újabb privát társaságok létesüléséről, az általuk elért eredményekről, a fokozódó NASA-ESA együttműködésről és megannyi ambiciózus tervről. Ha mindezeknek csak töredéke valósulna meg, már akkor egy újabb aranykor eljöveteléről beszélhetnénk. Némiképp paradox módon azonban a jövőbe vezető első lépésekhez néha a múltba kell visszapillantanunk ! Tovább után begyújtjuk a hatalmas és méltóságteljes Saturn V rakéta hajtóműveit! 
Érdemes elgondolkodni azon, hogy hány meg hány tudományos felfedezés, technikai újítás származott olyan ötletekből, melyek saját korukban teljesen elképzelhetetlennek, bolond fantáziálásnak tűnhettek csak. Mi több: hányszor szárnyalta túl évekkel később a fejlődés magát a fantáziát is! Gondoljunk csak a Star Trek bizonyos elemeire, mint például a 60-as években megdöbbentőnek ható módon maguktól nyíló ajtókra, vagy a kézbe vehető távirányítókra, okostelefon jellegű készülékekre. Ezek mára már mind a mindennapok részévé váltak , és nem kellett rájuk a 2100-as évekig várni. A jövőbe tekintő, hihetetlennek tűnő víziókat ...
Bizonyos világokba csak a képzeletünk szárnyán juthatunk el, de a meglévő végtelen univerzumunk egy parányi szegletébe nem csak gondolataink utazhatnak el, hanem megannyi ember alkotta eszköz is. Nem is gondolnánk, hogy hány mesterséges tagja van már a Naprendszernek, és hogy hány apró „holdja” a Földnek. Hogy minderről egy kicsit képet kaphassunk, arról a NASA látványos, „Eyes on the Solar System” névre hallgató oldala gondoskodik. Tovább után könnyed kikapcsolódásként barangolásra invitáljuk az olvasókat a Naprendszer távoli zugaiba. 





