2014. ápr 16.

Láthatatlan tengeri óriások

írta: _Maverick
Láthatatlan tengeri óriások

Malcolm_McLean_at_railing,_Port_Newark,_1957_(7312751706).jpgHa nagy feltalálókról, vállalkozókról, világot formáló „látnokokról” beszélgetünk a Szilícium-völgy bűvöletében élő korunkban, akkor annak az esélye, hogy felbukkan Malcom McLean neve, szinte a nullával egyenlő. Pedig a nevezett úriember 1957 október 4-én megváltoztatta a világot. Szinte szimbolikusnak is tekinthetjük a dátumot: ezen a napon bocsátották fel ugyanis az űrkorszak kezdetét jelentő Szputnyikot, így McLean vállalkozása már születése pillanatában a látványosabb események árnyékában húzódhatott csak meg. Tulajdonképpen nem csinált semmi érdekeset... csupán csak árukat szállított. Mindezt azonban úgy tette, ahogy előtte még soha senki, ám ahogy azóta mindig mindenki!

McLean-t nem hagyta nyugodni a gondolat: miért kell a hajókon beérkező különböző termékeket a legkülönfélébb alakú, méretű és szilárdságú csomagokban tárolni, majd azokat fáradságos munkával egyenként átpakolni a kikötőben várakozó különböző szállítási eszközökre? A folyamat sem időben, sem pedig anyagilag nem volt hatékonynak nevezhető, és akkor még nem is említettük a különböző formákból adódó geometriai jellegű nehézségeket. Az ötlet pofonegyszerű volt: miért ne lehetne egyetlen nagy csomagot leemelni a hajóról, ami közvetlenül, egy művelet eredményeként felpakolható a szárazföldi szállításért felelős tehergépjárműre vagy vonatra?

mclean.jpgAz ötletet cselekvés követte, és alig több mint 50 évvel ezelőtt megszületett a mára már mindenki által ismert konténer. 1956 tavaszán tesztelték először a konstrukciót: egy Newarkból Houstonba tartó hajón 58 konténert helyeztek el, melyek tulajdonképpen tehergépjárművek kaszniról leválasztott rakodóterei voltak, amiket aztán a hajón kialakított csatlakozási pontokhoz lehetett rögzíteni. A biztató tapasztalatok után a már említett dátumon már egy egész hajót rakodtak meg ezzel a módszerrel, és a korábbi útvonalon 226 konténert kézbesítettek, melyeket a kikötőben daruk segítségével könnyedén pakolhattak át a szárazföldi járművekre. Ezzel megszületett a modern kori áruszállítás, mely olyan sikeresnek bizonyult, hogy ma már nem múlik el szinte nap anélkül, hogy legalább egy univerzális, szabványos konténert látnánk. Nem is csoda, hiszen, 2013-ban több mint 150 millió ilyen egységet szállítottak szerte a planétán.

Tették mindezt döntően az óceánokon, tengereken keresztül. A tehervonatok, kamionok látványa hozzátartozik a mindennapjainkhoz, de a munka dandárját elvégző hajózási vállalatok – a világkereskedelem 90%-a a vizeken zajlik - szinte észrevétlenül juttatják el a különböző termékeket hozzánk a Föld túlsó oldaláról: összesen több, mint százezer hajó rója fáradhatatlanul a habokat. A tengeri áruszállítás mértéke 1970 óta a négyszeresére növekedett, és az ezért felelős vállalatok noha a nagyközönség számára jobbára ismeretlenek, méretük nem ad okot a szerénységre: a MAERSK hajózási társaság értéke például megegyezik a Microsoftéval.

anemma.jpg

Ha valakinek volt alkalma már átrepülni valamelyik óceán felett, esetleg részt vennie egy tengeri hajókiránduláson, akkor maga is megtapasztalhatta: a nagy, végeláthatatlan kékség a lehető legritkább esetben tűnik teljesen üresnek. Szinte mindig felfedezhető a horizonton legalább egy pöfékelő hajó, amely konténerek ezreit kézbesíti. Ha más nem is, a füst sokszor elárulhatja helyzetüket. A szűk árrés miatt ugyanis ezek a konténerszállítók finoman fogalmazva sem minőségi üzemanyaggal hajtják előre magukat. Az elégetett anyag tulajdonképpen a finomítóból kikerült maradék, egyes vélemények szerint alig minőségibb az aszfaltnál...

fust.jpgMégis, a statisztikák szerint a tengeri hajózás a „legzöldebb” szállítási módszer... Ennek oka a méretekben keresendő, ugyanis csak akkor tekinthető a legkörnyezetbarátabbnak ez a technológia, ha a karbonemissziót kézbesített tonna/mérföldre vetítjük. (Ez a furcsa meghatározás azt mutatja meg, hogy mennyi szén kerül a környezetbe 1 tonna teher 1 mérföldre való eljuttatása során.) A hajók hatalmas kapacitása következtében ez az érték igen alacsony: a légi szállítás vonatkozó paraméterének ezrede, a tehergépjárművekének pedig még mindig csak tizede...

hajozas-parancsnoki-hid.jpgVáltozik az összkép azonban, ha a globális összértéket vizsgáljuk. A hajózás ugyanis az ipari tevékenységnek köszönhető károsanyag-kibocsátás 3-4 százalékáért felelős, ami megegyezik a légi közlekedés részesedésével. Ezzel az értékkel az iparág az országok sorrendjében a 6. helyet foglalná el, alig elmaradva Németországtól a légszennyezés mértékét illetően. Egy kimutatás szerint 2009-ben Földünk 15 legnagyobb hajója annyi kormot és mérgező gázt eregetett a légkörbe, mint az összes személygépjármű együttesen. Napjainkban ez a probléma egyre nagyobb figyelmet kap, és ez az iparág is fokozatosan egyre modernebbé válik. Mindez előreláthatólag nem csak a navigáció és a parancsnoki híd sci-fi űrhajókat idéző megoldásaiban nyilvánul majd meg.

whale.jpgA környezetszennyezésnek azonban van egy másik aspektusa is. Minket természetesen a légszennyezés érint leginkább, de nem minden élőlény ilyen „szerencsés”. Az óceánok lakói ugyanis ki vannak téve a zajszennyezésnek is, ami a víz remek hanghordozó képessége miatt igen nagy területeket érint. Gondolhatnánk esetleg, hogy a bálnák és egyéb jószágok mindössze kisebb fejfájást kapnak a monoton zajtól, ahogy az velünk is megtörténhet egy processzorok hűtőinek döngicsélésétől hangos irodában. Esetükben azonban ennél többről van szó. A bálnák ugyanis akusztikus jelek segítségével kommunikálnak egymással – idézzük fel jellegzetes éneküket –, ami az ebből a szempontból igen zsúfolt teherforgalom zajszennyezésének köszönhetően komoly nehézségekbe ütközik. A propellerek által keltett hangok frekvenciája sok esetben megegyezik a bálnák által használt sávokéval, ezzel akadályozva a hatalmas emlősöket az egymással való kommunikációban, a táplálék megszerzésében és egymás megtalálásában. Ennek következtében például az északi simabálna élettere mintegy 90%-kal csökkent.

magellan-pingvin-6_4369.jpgArgentína partjainál a hajózási útvonalak a Magellán-pingvin populációt tizedelték egészen addig, amíg P. Dee Boersma GPS-es jeladók segítségével ki nem mutatta, hogy a madarak a parttól jóval távolabb is elmerészkednek mint azt korábban gondolták. Ennek következtében vesztükre keresztezték a forgalmas tengeri hajózási útvonalakat. A hajókból a tengerbe kerülő olaj még kis mennyiségben is könnyen összetapaszthatja az állatok tollazatát, aminek következtében azok nem képesek már az oltalmazó levegőréteg révén fenntartani a testhőmérsékletüket. Ez évente körülbelül 40000 állat elpusztulását okozta, egészen addig, amíg a kutatás eredményeként a hajózási útvonalakat a partoktól messzebb nem helyezték.

Talán ez a néhány példa és számadat is elég volt ahhoz, hogy érzékelhessük: McLean egyszerű gondolata forradalmasította a kereskedelmet, és a konténerszállítás napjainkban hatással van bolygónk majd minden lakójának életére. Ennek ellenére még sem fordítunk a jelentőségének és hatásának megfelelő figyelmet a tengeri hajózás ágazatának. Amint arra Rose George az alábbi előadásában rámutat, a hajókon szolgálatot teljesítő legénység sokszor mostoha körülmények között dolgozik azért, hogy a polcokra kerüljenek a különböző áruk. Teszik mindezt láthatatlanul... Ezt a láthatatlanságot jól illusztrálja, hogy pár évvel ezelőtt összesen 544 matrózt tartottak fogva kalózok Szomália partjainál – a Captain Phillips című mozit mindenkinek csak ajánlani tudjuk, a tavalyi év szinte példátlan filmdömpingje közepette a megérdemeltnél kisebb figyelmet kapott ez a lebilincselő produkció. Rose mindjárt az előadás elején felteszi az elgondolkodtató kérdést: vajon elképzelhető lenne-e az, hogy 544 légikísérőt és pilótát tartsanak túszként kifutópályákon vesztegelő gépeken éveken keresztül? 

Források

Rose George TED előadása

Al Gore: A Jövő című könyve

Foreign Affairs magazin

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél frissen értesülni az újakról, illetve szívesen olvasnád azokat az írásokat is, melyeket csak ajánlunk, de külön bejegyzéssé nem érnek (vagy nincs szükség kiegészítésükre), vagy a megnéznéd a tudomány világából származó képeket és a hozzájuk kapcsolódó minibejegyzéseket, akkor csatlakozz a blog Facebook oldalához a jobb hasábban megtalálható alkalmazás segítségével, vagy csak nézd meg azokat az ugyanott található linkekre kattintva (FB regisztráció nélkül is elérhetőek)! 

Ha pedig szívesen bemutatnád saját szakterületedet, kutatási témádat, vagy blogunk profiljába illő érdeklődési körödet, akkor írj a jobb oldalon megadott e-mail címre! Nagyon nagy örömmel adnánk helyt magyar egyetemeken tevékenykedő kutatócsoportok munkásságáról szóló beszámolóknak! 

Szólj hozzá

közlekedés hajózás természetvédelem szállítás 24fps