F olytatódik az Agyféltekék sorozat, amelyet Foied vinom pipafo cra carefo törzskommentelővel, a Mondataink és a Karakter blog szerzőjével közösen jegyzünk. Ha valaki esetleg lemaradt volna a New Deal hasábjain az előző részekről, az itt pótolhatja őket, illetve az első bejegyzésben részletesebben olvashat a koncepcióról is:

• Agyféltekék 1. - A változás számtalan árnyalata
• Agyféltekék 2. - Élet a Földön kívül

Az új téma az emlékek, és az emlékezet életünkben játszott szerepe.

----------------------------------

„ A m últ feltérképezésének az értelme: önnön életerőnk gyarapítása. Egy jobb jövő építése. Összefüggéstelen tények, kacatok elraktározása az életerőt inkább csak bénítja. De ha ...

Az elmúlt időszakban túlsúlyba kerültek az űrkutatással kapcsolatos hírek egyrészt személyes lelkesedésünknek, másrészt egyszerűen az aktuális események bekövetkeztének hála. Ezt ellensúlyozandó ma másik kedvenc témánk felé fordulunk: az agykutatásról lesz szó.

A blog újjáélesztése kapcsán született cikkben már említettük, hogy a jövőben néhányszor angol nyelvű anyagokat is megosztunk majd, mert nem áll módunkban sajnos mindent magyarra fordítani. Különösen igaz ez a hanganyagokra az értelemszerű technikai nehézségeknél fogva. Saját tapasztalatból tudjuk azonban, hogy számos olyan óra adódik az életben, mikor az embernek módjában áll meghallgatnia egy érdekes beszélgetést, de nem tud elolvasni egy cikket. Esetemben ez a ...

A sportot és a labdarúgást kedvelő emberként minden alkalommal várom az aktuális világbajnokságot. Így vagyok ezzel most is, amikor már csak 1 nap választ el minket attól, hogy a focival igencsak különleges viszonyt ápoló Brazíliában útjára induljon a labda. Ez a pillanat jelen esetben azonban többről fog szólni, mint pusztán csak a legnépszerűbb sportesemény kezdete. Miguel Nicolelis brazil kutatónak és csapatának hála sor kerül a világtörténelem minden bizonnyal legnézettebb tudományos demonstrációjára is – a nézők számát tekintve csak a Holdra szálláshoz hasonlítható az esemény -, amely soha nem látott nyilvánosság előtt demonstrálja majd az emberi tudás egyre táguló határait, és egyben egy új korszak hajnalát is jelenti: ...

„ Gyakorlatiasabbnak kell lennetek! Amikor holnap elhagyjátok a labort, azt akarom, hogy nézzetek be a rehabilitációs központba, hogy lássátok a sérülteket, amint minden lépésért küzdeniük kell. […] Ezt követően miután hazamentek, gondolkozzatok el azon, hogy mit változtattok meg a kutatásaitokban a következő napon annak érdekében, hogy az életüket jobbá tegyétek!”

- Christopher Reeve a Christopher és Dana Reeve Foundation kutatóihoz -

Grégoire Courtine -ra elemi erővel hatottak a szavak. Mélyen elgondolkozott, és 10 évvel később úgy állhatott ki a színpadra, hogy kutatócsoportjával a világon elsőként képes volt újra megtanítani járni egy laboratóriumi körülmények közt lebénított patkányt. Tovább után egy ...

„ Egyetlen oka van annak, hogy az emberek szorosan ragaszkodnak az emlékeikhez: az emlék az egyetlen dolog, ami nem változik, mikor minden más igen..”

-Tipikus Facebook üzenőfal bölcsesség-

Az idézetből érezhető, hogy a mai gondolatmenetet nagyon messziről indítjuk: valahonnan a bulvár táptalaján gyökeret verő Coelho gondolatokkal meghintett lebowski-i értelemben vett nihilizmustól rugaszkodunk el, hogy meg se álljunk az agykutatás legforradalmibb vívmányáig, melynek bemutatásához gyakorlatilag minden eddigi, a témakörben a blog hasábjain felhalmozott ismeretre szükség lesz. Hogy miért ez a két soros szösszenet az oldal tetején? Mert az MIT Susumu Tonegawa által vezetett laborjában Steve Ramirez – aki mindössze graduate student ...

„ A világban az a legérthetetlenebb, hogy egyáltalán megérthető!”

-Einstein-

Einstein gondolata jól rávilágít arra, hogy a világunk által tartogatott számos rejtély közül mindmáig az egyik legnagyobb agyunk működésének a mikéntje . Ebből adódóan a modern technika vívmányai adta lehetőségeket kihasználva az agykutatás – és ezzel együtt a neurológiai betegségek gyógymódjainak keresése - az egyik legaktívabb területté vált a tudomány berkein belül . Napjainkban igazi aranykorát éli ez a tudományág, sorra létesülnek a szürkeállományunk megértését és modellezését célzó nagyszabású projektek, melyek hétről-hétre szolgáltatnak ámulatba ejtő eredményeket. Többek közt az egészen kiváló Neuroscience News ...

A „gondolat” és a mozgás, változás fogalmai közti kapcsolatteremtés igen mélyen gyökeret vert gondolkodásmódunkban. Elég felidézni néhány bevett szófordulatot: „száll mint a gondolat” ; „sebesebb a gondolatnál” . Vajon tényleg szeretnek a gondolataink folytonosan mozgásban lenni? És ha igen, akkor mi készteti őket erre? Ezeket a kérdéseket feszegeti Dr. Matthew Johnson , a University of Nottingham Malaysia Campus kutatójának kísérlete. 

...

„ Ismétlés a tudás anyja!”

A memóriával foglalkozó legutóbbi cikkünkben rávilágítottunk, hogy a memória valójában két részegységből áll : a rövid távú memóriából, melynek része a nem kellő koncentráció esetén könnyen túlterhelhető munkamemória, és a hosszú távú memóriából, melyben az életünk során összegyűjtött információ morzsák struktúrákba, sémákba rendezve elraktározásra kerülnek akár esztendők erejéig. Egy szemléletes hasonlattal élve a munkamemória úgy szállítja el néhány byteonként az adatokat az agyunk mélyén rejlő hatalmas iratszekrényekbe, ahogy egy gyűszűvel lehet megtölteni egy kádat: apránként, kis adagokban, ügyelve a túlcsordulás elkerülésére.

Ez a kép azonban még nem ...

„ Azt is észben kell tartanunk, hogy mi is az, amire koncentrálunk”

-Torkel Klinberg-

Már több mint egy hónap eltelt azóta, hogy megpedzegettük a minket körülvevő információs társadalom agyunkra gyakorolt hatásainak témáját. A jelenségkörbe tartozó számos tényező közül is élre kívánkozik a folyamatos „multitasking” , több dologra „figyelés”, a koncentrációnk tárgyának szinte percenként történő változtatása: egy klikkelés itt, egy klikkelés ott, egy kis tanulás, e-mailre való válaszolás, közben zenehallgatás... Hogy jobban megérthessük, milyen következményekkel jár az ilyen módon történő figyelemmegosztás, ma a memória működéséről ejtünk pár szót . A cikkből pedig az is kiderül, hogy mi köze van ...

Az optogenetika lélegzetelállító világáról már  írtunk pár hónappal  ezelőtt . Ahogy arra rámutattunk, az idegsejtek vizsgálata és/vagy működésük befolyásolása céljából igen praktikus fényt alkalmazni, hiszen az nem okoz szerkezeti károsodást. A nehézséget a fény “bejuttatása” jelenti. Két lehetőség van: a szer vezeten kívül generált fény optikai szálakon történő bevezetése – ilyen megoldás látható a fentebbi cikkben szereplő videókon -, illetve a szervezeten belül történő előállítása. Egy új fejlesztés eredményeként a mérleg nyelve végképp az utóbbi felé billen.

...

„ Bármit össze tudok kötni bármivel!”

-Paul Bach-y-Rita-

Paul Bach-y-Rita különleges ember volt. Egyrészt a modern kor tudósainak többségétől eltérően számos különböző területen mondhatta magát szakértőnek, másrészt soha semmit nem vett készpénznek. Olyan kérdéseket tett fel, amelyeket mások megfontolásra érdemesnek sem találtak, hiszen a legelfogadottabb, legmozdíthatatlanabbnak hitt alapvetések igazságtartalmát feszegették. Bizonyos szempontból különcnek, amolyan „őrült zseninek” tartották, de ez a nyughatatlanság vezetett el a Nature-ben 1969-ben megjelent cikkéhez, mely nagyban hozzájárult az agyról alkotott képünk gyökeres megváltozásához.

Miként arra előző bejegyzésünkben rávilágítottunk, ...

„ Nem nyugszom, amíg nem konstruálok egy matematikai modellt arról, amivel éppen foglalkozom. Ha sikerül, akkor megértettem a dolgot, máskülönben nem.”

-Kelvin-

A neuroplaszticitás fogalmát több cikkünkben emlegettük már, miként pedzegettük agyunk „átvezetékelésének” lehetőségét is azt bizonygatva, hogy a folytonos online lét ténylegesen, fizikailag át tudja formálni szürkeállományunkat. Ezidáig azonban nem világítottuk meg igazán mit is jelent agyunk plasztikussága, és milyen következményei vannak ennek a tulajdonságnak. Most elérkezett ennek az ideje is: a mai cikkel megkezdjük lélegzetelállító utunkat a neuronok sűrű dzsungelében , melynek során remélhetőleg sikerül átformálnunk olvasóink agyról és saját ...

„ Maga a tömegkommunikációs eszköz az üzenet, a tartalom csak a szelet hús, amit a betörő visz magával elménk házőrzőjének megtévesztésére...”

-Marshall McLuhan-

Marshall McLuhan szavai valamikor a 60-as években kerültek leírásra, korát kicsit meghaladó módon. Azokban az időkben, amikor az elektronikus média mai szemmel nézve még épp csak bontogatta szárnyait az egyre több háztartásban megjelenő televízió- és rádiókészülékek terjedése formájában. Az alaptézis - mely szerint a média nem csupán információs csatorna, hanem megjelenési formáján keresztül, a tényleges tartalomtól függetlenül a gondolkodásmódunkat befolyásoló tényező – napjainkban aktuálisabb mint valaha! A modern információs társadalom ...

„ Ma tudósaink az emberi agy feltérképezésén dolgoznak, hogy megtalálják az Alzheimer-kór gyógymódját...”

-Barack Obama /State of the Union, 2012/-

Az emberi agy a természet egyik – ha nem „A” - legcsodálatosabb vívmánya. Egy rendkívül bonyolult rendszer, melynek megértése a tudomány egyik legnagyobb kihívása. Napjainkban a számítástechnika fejlődése és az érdekesebbnél érdekesebb kísérletek eredményeként felgyülemlő tények számának növekedése következtében minden eddiginél közelebb jutott az emberiség ezen célhoz. Az agykutatás fejlődését évszázadokon át bénító dogmák mára mind ledőlni látszanak, a tudományterület pedig egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül . Olyannyira, hogy a ...

Nem kell megijedni a címtől, nem a spirituális megvilágosodásról vagy egyéb „természetfeletti” jelenségekről lesz szó – ezt a témakört meghagyjuk más oldalaknak –, csupán egy patkány bizonyos értelemben „hatodik érzékkel” való felruházásáról . Miguel Nicolelis csapata a Duke University laborjában lehetővé tette, hogy egy az állat fejére szerelhető, közvetlenül annak agyához kapcsolódó szenzor segítségével az érzékelni tudja a számára amúgy láthatatlan infravörös fényt.

...

"Ekkor, mint később, bajban, annyiszor,

fény gyúlt bennem, gyors és kész gondolat...”

-Szabó Lőrinc-

Hány meg hány költő, író, zenész, képregény készítő élt a képpel: „hirtelen fény gyúlt az agyában” . Valószínűleg mit sem sejtettek ezen köznyelvben gyakran megjelenő szófordulat használói arról, hogy egy napon valóban eljön a pillanat, és ténylegesen fény felvillantásával szabályozhatóakká válnak a gondolatok, vagyis fényérzékeny proteinek segítségével az idegsejtek valóban fénnyel vezérelhetővé válnak! Hirtelen egy irányba kezd szaladgálni a pilács hatására egy egér, vagy éppen félelmeitől egycsapásra megszabadulva minden ösztöne ellenére kiballag a biztonságot jelentő szűk folyosókból a ...

„ Az emberi elme számos különböző szálból szőtt és rengeteg különféle mintázatot magában foglaló, összetett szövet.”

-Daniel Dennett-

Az olvasók közül bizonyára sokan láttak már a mellékelt ábrához hasonló felvételeket, amelyeken az emberi agy látható különböző élénk színekkel kifestve . Mivel a továbbiakban szeretnénk majd több cikket is írni az agykutatás lenyűgöző világáról, így most azon eszközök egyikéről lesz szó, amely elkészíti ezeket a kifestőket, melyek elengedhetetlenek szürkeállományunk működésének mélyebb megértéséhez. A szóban forgó berendezés az fMRI , amely nem csak arról nevezetes, hogy felvételt tud készíteni az agyról, hanem hogy költőien szólva tényleg az elmét ...