A regeneratív orvoslás eredményeiről mindig nagy lelkesedéssel számolunk be, mert egyrészt egészen elképesztő dolgokról van szó, másrészt mert a mesterségen előállítható „valódi” szervek emberek millióin segíthetnének. Ezen terület legújabb szenzációját pár hete a Berkeley kutatói szállították, akik dobogó mikroszíveket hoztak létre emberi bőrsejtekből, miután azokat őssejtekké programozták vissza (erről az eljárásról ebben a korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesen) . A parányi „szervek” mindössze fél milliméter átmérőjűek, így csak mikroszkóp alatt lehet megtekinteni dobbanásaikat:

...

Az Európai Reumaellenes Liga éves konferenciáján (EULAR 2015) Professzor Sami Salman, a Bagdadi Egyetem reumatológiai osztályának kutatója egy megdöbbentő, ugyanakkor igen fontos eredményről számolt be, amely a reuma kezelése és a terméketlenség közti egy lehetséges kapcsolatra világít rá. Pontosabban fogalmazva: a reumában szenvedő páciensek által fájdalomcsillapítás céljából igen gyakran fogyasztott vény nélkül kapható nem-szteroid gyulladáscsökkentők peteérésre gyakorolt hatását vizsgálta a csoport.

...

2013 őszén Berkeley belvárosában az egyik metrómegálló mellett vártam egy fuvarra. Hátamon a sportfelszerelést tartalmazó táska, vállamon a floorball ütőt rejtő tok. A célpont az öböl közepén, a Bay Bridge felénél található Treasure Island, pontosabban az azon lévő leharcolt sportlétesítmény. Nem kellett türelmetlenkednem, a megbeszéltek szerint megérkezett a jármű, a volánnál Martinnal, aki a Lawrence Berkeley National Laboratory (ez olyasmi, mint odahaza a KFKI vagy éppen a KKKI) egyik dolgozója volt. Beszálltam, és a híd felé vettük az irányt.

...

Az elmúlt időszakban túlsúlyba kerültek az űrkutatással kapcsolatos hírek egyrészt személyes lelkesedésünknek, másrészt egyszerűen az aktuális események bekövetkeztének hála. Ezt ellensúlyozandó ma másik kedvenc témánk felé fordulunk: az agykutatásról lesz szó.

A blog újjáélesztése kapcsán született cikkben már említettük, hogy a jövőben néhányszor angol nyelvű anyagokat is megosztunk majd, mert nem áll módunkban sajnos mindent magyarra fordítani. Különösen igaz ez a hanganyagokra az értelemszerű technikai nehézségeknél fogva. Saját tapasztalatból tudjuk azonban, hogy számos olyan óra adódik az életben, mikor az embernek módjában áll meghallgatnia egy érdekes beszélgetést, de nem tud elolvasni egy cikket. Esetemben ez a ...

A sportot és a labdarúgást kedvelő emberként minden alkalommal várom az aktuális világbajnokságot. Így vagyok ezzel most is, amikor már csak 1 nap választ el minket attól, hogy a focival igencsak különleges viszonyt ápoló Brazíliában útjára induljon a labda. Ez a pillanat jelen esetben azonban többről fog szólni, mint pusztán csak a legnépszerűbb sportesemény kezdete. Miguel Nicolelis brazil kutatónak és csapatának hála sor kerül a világtörténelem minden bizonnyal legnézettebb tudományos demonstrációjára is – a nézők számát tekintve csak a Holdra szálláshoz hasonlítható az esemény -, amely soha nem látott nyilvánosság előtt demonstrálja majd az emberi tudás egyre táguló határait, és egyben egy új korszak hajnalát is jelenti: ...

„Don’t know what you got till it’s gone…”

- Cinderella - 

Bekapcsoljuk a telefont, és élőben láthatjuk, amint a világtörténelem kibontakozik a szemünk előtt mikor Putyin szóra emelkedik a Kremlben; néhány gombnyomás, és már beszélhetünk is a bolygó túloldalán tanulmányokat folytató gyermekünkkel… ingyen; lemaradtunk a tegnapi meccsről, de nem kell hozzá videó sem, hogy online mégis megnézhessük azt másnap; ha rááldozunk egy kis pénzt, máris madártávlatból készíthetünk felvételeket saját quadrotorunk segítségével; egy jeladóval a kezünkben virtuálisan golfozhatunk nappalinkban; chatelünk, hangüzeneteket küldünk, letöltünk, megosztunk, nevetünk, játszunk, ajánlunk, olvasunk, hallgatunk, nézünk… A világ ...

Az előző „Nagy Adat”-tal foglalkozó cikkünkben megvizsgáltuk a kérdést, hogy tulajdonképpen mit is értünk „nagy” alatt. Elidőztünk a peta- és zettabyte-ok világában, és rácsodálkoztunk arra a már-már nyomasztó tényre, hogy 2011-ben egyetlen esztendő leforgása alatt 368-szor annyi adat keletkezett, mint az emberiség történetének kezdete és 2003 közt. A mennyiség tehát adott, és napjainkban 24 óránként újabb 2,5 milliárd gigabyte-tal járulunk hozzá a bithalmaz gyarapodásához.

Kérdés, hogy mit tudunk kezdeni ezzel, ki tudjuk-e aknázni a szinte korlátlan adatmennyiségben rejlő lehetőségeket, illetve hogy miként változtatja meg mindez a hétköznapjainkat. A bevezető cikkben már megismerkedtünk az adat alapú kutatás ...

Dr. José Gallego, a Catholic University of Valencia „San Vicente Mártir” kutatójának vezetésével egy forradalmian új eljárást dolgoztak ki, mely új frontokat nyithat a HIV vírus elleni küzdelemben.

A csoport előbb számítógépen megtervezte (!), majd létre is hozta azt a megfelelő molekulát, mely képes egy előre meghatározott helyen hozzákapcsolódni a HIV vírus genetikai állományát hordozó RNS molekulához. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy az új vegyület éppen azokat a kapcsolódási pontokat foglalja el, melyek lehetővé tennék a Rev nevezetű fehérje megkapaszkodását, utóbbi pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az örökítőanyag kijusson a megfertőzött sejtmagból, ezáltal képessé váljon további sejtek megfertőzésére. Ily módon a ...

Az egyik széles körben elterjedt összeesküvés-elmélet szerint bizonyos védőoltások felelősek az autizmus terjedéséért. A legenda valahol egy hamisított tanulmányig nyúlik vissza, melyről most nem is ejtenénk több szót, hiszen a Critical Biomass oltásokkal foglalkozó sorozatában egy igen érdekfeszítő és alapos cikkben tárgyalják az esetet (kötelező olvasmány az oltásellenes mozgalommal szemben érvelők számára).

Amiatt, hogy a fenti nézet hétről-hétre makacsul visszaköszön különböző portálokon és üzenőfalakon tett bejegyzések formájában, fontosnak érezzük, hogy beszámoljunk a University of Southern California kutatóinak autizmussal kapcsolatos eredményéről, mely a kiváló NeuroscienceNews.com -on jelent meg.

...

A mai cikkel egy hosszú gondolatmenetet indítunk útjára, mely egymáshoz látszólag nem kapcsolódó témákat felölelve (ezzel is alátámasztva a fő mondanivalót) halad majd heteken keresztül a végkifejlet felé. Szeretnénk egy kicsit jobban érzékeltetni azt, hogy a tudomány milyen kulcsfontosságú szerepet játszik a 21. században, hogy mennyire nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberiség választ tudjon adni az előtte tornyosuló példátlan kihívásokra, hogy mennyire összefügg egymással szinte minden modern világunkban. Látnunk kell azt is, hogy a jelenlegi társadalmi, politikai rendszerek az esetek döntő többségében bizonyos szempontból tévúton járnak a kritikus problémák felismerését illetően – vagy egyszerűen csak nem a lényegi ...

A 21. század egyik legnagyobb horderejű változását a robottechnika elképesztő fejlődése jelenti. Elektromos eszközeink bizonyos területeken kiváltják az emberi munkaerőt, másokon hasznos munkatársakká avanzsálnak, amelyekkel meg kell tanulnunk együttműködni , egy nyelvet beszélni. A legérdekesebbek talán azok az esetek, amikor nem önálló entitásként állnak be mellénk - vagy éppen a helyünkre - ezek a berendezések, hanem saját érzékszerveinket felerősítve, rövid kardunkat szikénket megtoldva egy lépéssel. Éppen ez történik a sebészetben : a mára már rutinszerűen használt Da Vinci berendezés nem csak új lehetőségeket biztosít a műtétet végző orvos számára, de a pácienseket is megkíméli a méretes hegektől és vágásoktól. ...

„ Gyakorlatiasabbnak kell lennetek! Amikor holnap elhagyjátok a labort, azt akarom, hogy nézzetek be a rehabilitációs központba, hogy lássátok a sérülteket, amint minden lépésért küzdeniük kell. […] Ezt követően miután hazamentek, gondolkozzatok el azon, hogy mit változtattok meg a kutatásaitokban a következő napon annak érdekében, hogy az életüket jobbá tegyétek!”

- Christopher Reeve a Christopher és Dana Reeve Foundation kutatóihoz -

Grégoire Courtine -ra elemi erővel hatottak a szavak. Mélyen elgondolkozott, és 10 évvel később úgy állhatott ki a színpadra, hogy kutatócsoportjával a világon elsőként képes volt újra megtanítani járni egy laboratóriumi körülmények közt lebénított patkányt. Tovább után egy ...

A rendszeres olvasók megszokhatták, hogy az őssejtek kutatásával kapcsolatos fejleményeket és elsősorban azok regeneratív orvostudomány terén való felhasználását kiemelt figyelemmel követjük a blog hasábjain (az alapfogalmakról ebben a bejegyzésben lehet bővebben olvasni) . Ezúttal a londoni King's College kutatóinak eredményeiről számolunk be, akik első ízben mutatták meg, hogy milyen kritikus szerepet játszik az őssejtek egy szívben megbújó csoportja a szívet például infarktus során érő sérülések kijavításában. (A képen őssejtek egy csoportja látható mikroszkóp alatt.)

...

A Vanderbilt University kutatói egy olyan robot fejlesztésén dolgoznak, melynek segítségével lehetségessé válik az agyban keletkezett vérömlenyek hatékony eltávolítása , ezáltal az agyra ilyen esetekben nehezedő nyomás enyhítése. Minderre azért van szükség, mert napjainkban minden 50 emberből 1 kénytelen élete során megküzdeni az intracerebrális vérzés , vagyis az agyállományon belüli vérzés káros hatásaival. Az esetek igen nagy hányadában ez a küzdelem sajnos kudarccal zárul: a páciensek 40%-a 1 hónapon belül életét veszíti , a túlélők közül pedig sokan maradandó agykárosodást szenvednek. Mindennek ellenére jelenleg nem létezik igazán kielégítő sebészeti eljárás a következmények enyhítésére és a vérömlenyek ...

A 2012-es élettani Nobel-díjról szóló cikkünkben bemutattuk, hogy miként lehetséges a hámszövet sejtjeit – vagy testünk bármely más, tetszőlegesen választott specializált sejtjét – átprogramozni, és visszavezetni az embrionális őssejt állapotba ( a részleteket itt lehet megtalálni ). Ezt az állapotot idegen szóval pluripotensnek nevezzük, amely utal arra, hogy az ilyen sejtből még bármi lehet, a szervezet bármely sejtje kialakulhat belőle. Ez az eredmény hatalmas áttörést jelentett, hiszen korábban az őssejtek embriókból való kinyerése etikai viták kereszttüzében állt, ennek a módszernek köszönhetően viszont bárki számára generálhatóak újabb és újabb őssejtek, melyek számos hatékony és forradalmi orvosi eljárást ...

A szinte már űrtechnikával dolgozó Forma-1 látszólag annyira elszakadt a hétköznapi autózás világától, hogy bizonyára sokakban felmerül a kérdés – épp a minap mi is elmorfondíroztunk rajta -: mennyit profitál belőle az autógyártás (a marketingen túl), melyek azok a területek, ahol a versenypályán szerzett tapasztalat és tudás kamatoztatható? Az autógyártásra gyakorolt hatáson való gondolkodás természetesen adódik – noha a válasz nem magától értetődő -, az azonban aligha jut bárkinek eszébe, hogy egy kórház gyermekosztályán keresse az autóversenyek királykategóriájának vívmányait. Peter van Mane n , a McLaren Electronics ügyvezetője egy rövid előadásban mutat rá az összefüggésre!

...

Az új orvosi eljárások, gyógyszerek kikísérletezése után azok minőségének ellenőrzése, hatásaiknak tesztelése, orvosi forgalomba helyezésük engedélyezése egy igen hosszú és költséges folyamat. Ennek elsődleges oka, hogy a fejlesztés során alkalmazott tesztelési körülmények lényegesen eltérnek a végső felhasználás helyének, vagyis az emberi testnek a jellemzőitől, így a kezdeti bíztató eredményeket számtalan módon meg kell erősíteni a lehetséges kockázatok minimalizálása végett.Sokszor csak a kutatás késői fázisában derül ki, hogy az egész irány téves volt. Egy új technika most lehetővé teszi, hogy egy néhány centiméter méretű mikrochip szerű eszközzel a lehető legélethűbb módon modellezzük szerveinket , így ...

„ Egyetlen oka van annak, hogy az emberek szorosan ragaszkodnak az emlékeikhez: az emlék az egyetlen dolog, ami nem változik, mikor minden más igen..”

-Tipikus Facebook üzenőfal bölcsesség-

Az idézetből érezhető, hogy a mai gondolatmenetet nagyon messziről indítjuk: valahonnan a bulvár táptalaján gyökeret verő Coelho gondolatokkal meghintett lebowski-i értelemben vett nihilizmustól rugaszkodunk el, hogy meg se álljunk az agykutatás legforradalmibb vívmányáig, melynek bemutatásához gyakorlatilag minden eddigi, a témakörben a blog hasábjain felhalmozott ismeretre szükség lesz. Hogy miért ez a két soros szösszenet az oldal tetején? Mert az MIT Susumu Tonegawa által vezetett laborjában Steve Ramirez – aki mindössze graduate student ...

„ A világban az a legérthetetlenebb, hogy egyáltalán megérthető!”

-Einstein-

Einstein gondolata jól rávilágít arra, hogy a világunk által tartogatott számos rejtély közül mindmáig az egyik legnagyobb agyunk működésének a mikéntje . Ebből adódóan a modern technika vívmányai adta lehetőségeket kihasználva az agykutatás – és ezzel együtt a neurológiai betegségek gyógymódjainak keresése - az egyik legaktívabb területté vált a tudomány berkein belül . Napjainkban igazi aranykorát éli ez a tudományág, sorra létesülnek a szürkeállományunk megértését és modellezését célzó nagyszabású projektek, melyek hétről-hétre szolgáltatnak ámulatba ejtő eredményeket. Többek közt az egészen kiváló Neuroscience News ...

A tumorok eltávolítását célzó műtétek alkalmával kulcskérdés a tumor pontos behatárolása. Egy kicsit nagyobb vágás kárt okozhat a páciensben az egészséges szövet eltávolítása révén, egy kicsit kisebb pedig hátrahagyja a nem kívánt sejtek egy részét, ezzel megteremtve az újabb elburjánzás alapjait. Számos kutatás foglalkozik emiatt olyan eljárások kidolgozásával, melyek minél pontosabban és minél gyorsabban képesek megtalálni az eltávolítandó szövetrész peremét. Egy magyar vonatkozású találmány most minden eddiginél gyorsabb módszert adhat a sebészek kezébe a szó legszorosabb értelmében. Tovább után a tumort kiszagoló szikéről lesz szó,  mely egy jó vadászkopó módjára vezeti az orvost a préda nyomára.

...

Legtöbb írásunk külföldi tudományos eredményekről számol be, aminek több oka is van, de semmiképpen sem az, hogy a hazai kutatók nem járulnak hozzá a fejlődéshez. A nem megfelelő kommunikáció a leginkább felelős azért, hogy gyakran nem értesülünk a legújabb magyar felfedezésekről. Sajnos a kíváncsiskodókon a legtöbb egyetemi honlap nehezen segít, s aki nem elég célzottan keres, nem biztos, hogy rátalál, milyen kutatások is folynak egyetemeinken, kutatóintézeteinkben. A kutatóegyetemi projektekről jobb esetben is csak nagyon rövid célkitűzést vagy leírást kaphatunk, ha egyáltalán megtaláljuk őket a honlapokon. Ennél kicsit többet tudunk meg (nagyon célzott kereséssel) a BME doktori iskolájának hallgatói kutatói pályázataiból , ...

„ Ismétlés a tudás anyja!”

A memóriával foglalkozó legutóbbi cikkünkben rávilágítottunk, hogy a memória valójában két részegységből áll : a rövid távú memóriából, melynek része a nem kellő koncentráció esetén könnyen túlterhelhető munkamemória, és a hosszú távú memóriából, melyben az életünk során összegyűjtött információ morzsák struktúrákba, sémákba rendezve elraktározásra kerülnek akár esztendők erejéig. Egy szemléletes hasonlattal élve a munkamemória úgy szállítja el néhány byteonként az adatokat az agyunk mélyén rejlő hatalmas iratszekrényekbe, ahogy egy gyűszűvel lehet megtölteni egy kádat: apránként, kis adagokban, ügyelve a túlcsordulás elkerülésére.

Ez a kép azonban még nem ...

Minden tél velejárói az influenzáról szóló hírek. Gyakorlatilag minden szezon felvonultat újabb és újabb versenyzőket, különböző kódnevekkel – ki ne hallott volna annak idején a H1N1-ről - ellátott apró kis teremtményeket, melyek évről-évre emberek millióit döntik le lábaikról, és rengeteg halálos áldozatot is szednek. A harc folytonos, hiszen mindkét fél, a vírusok és az orvosok is szorgalmasan bővítik eszköztáraikat. Rendületlenül jelennek meg az előző vakcinákra immunis betolakodók, amelyek újabb kihívások elé állítják az újabb kórokozó beazonosítása után az idővel versenyt futó kutatókat.

...

„ Azt is észben kell tartanunk, hogy mi is az, amire koncentrálunk”

-Torkel Klinberg-

Már több mint egy hónap eltelt azóta, hogy megpedzegettük a minket körülvevő információs társadalom agyunkra gyakorolt hatásainak témáját. A jelenségkörbe tartozó számos tényező közül is élre kívánkozik a folyamatos „multitasking” , több dologra „figyelés”, a koncentrációnk tárgyának szinte percenként történő változtatása: egy klikkelés itt, egy klikkelés ott, egy kis tanulás, e-mailre való válaszolás, közben zenehallgatás... Hogy jobban megérthessük, milyen következményekkel jár az ilyen módon történő figyelemmegosztás, ma a memória működéséről ejtünk pár szót . A cikkből pedig az is kiderül, hogy mi köze van ...

Minden kor garázsai kitermelték a maguk „csináld-magad” zsenijeit. Kezdetben voltak a rádióamatőrök , akik maguk forrasztgatták sistergő eszközeiket, hogy aztán a világ egyre távolabbi pontjain potmétereket tekergető társaikkal felvéve a kapcsolatot újabb és újabb zászlókat tűzhessenek a falon lógó térképeikre. Aztán eljött az idő, amikor a tranzisztorok még komplexebb egységekké váltak a dolgos kezek alatt, és például Steve Jobs és Steve Wozniak kezei alól kikerült az első Apple számítógép, elindítva a céget a világhír felé. És persze ne feledkezzünk meg a 80-as évek végéről sem, amikor a garázsokban olyan dolgok születtek, mint például a Guns'n'Roses...

A fejlődés következtében az idők változnak, és egyre ...