2013. feb 06.

47. Az utólag fókuszálható kép

írta: _Maverick
47. Az utólag fókuszálható kép

Felismerem, hogy felelős vagyok azért, hogy hogyan látom a történetemet. Hogy teljesen más érzékelések jönnek létre bennem, ha beállítom a fókuszt.”

-Kurt Tepperwein-

out-of-focus.jpgA fényképezés technikai feltételei és maguk a fényképezési szokásaink az elmúlt évek során rengeteget változtak, elsősorban a rendelkezésre álló eszközöknek köszönhetően. Mindig is szerettük megörökíteni életünk nagy pillanatait, a nyaralás legemlékezetesebb momentumait, vagy éppen gyermekünk első lépéseit, de a digitális technikának hála mindez csak nemrég vált igazán tömeges jelenséggé. Majd mindenkinek ott lapul a zsebében egy képrögzítésre alkalmas eszköz, de egyre nő azoknak a száma is, akik formavilágukban a régi, klasszikus gépeket idéző, komolyabb masinákat szereznek be, majd hatalmas objektívekkel járják a világot. Az előhívólabort felváltotta a Photoshop, az albumokat a képmegosztó portálok, a mechanikusan állítható részegységeket az érintőképernyős elektronika, de a cél nem változott! Az eszközök evolúciója pedig még korántsem fejeződött be. Tovább után a múlt heti 1 pixeles 3D képrögzítést követően ismét egy új típusú optikai berendezést mutatunk be, mégpedig a Lytro mindenhova és mindig jól fókuszáló kameráját! Előbbivel ellentétben ez már egy kereskedelmi forgalomban kapható, alapelvét tekintve egyszerűen megérthető eszköz.

munkacsy.jpgMielőtt eljutnánk a legújabb lépcsőfokig, vessünk egy nagy zársebességű pillantást a fényképészet fejlődésének néhány állomására. A hőskorban csak keveseknek adatott meg a kiváltság, hogy fényképezhessenek. Bonyolult művelet volt ez, nehézkes felszereléssel, továbbá komoly előkészületet és utómunkát igényelt a mű elkészítése. A képen látható fantasztikus pillanatok (Martin Munkácsi fotója) óriási szerencse, türelem, koncentráció és megérzés eredményeként kerülhettek megörökítésre. Akkortájt ugyanis a rögzítés előtt másodpercekkel meg kellett kezdeni a műveletsort, így el kellett kapni azt a pillanatot, amikor úgy tűnt, hogy az adott idő elteltével pont létrejön a rögzíteni kívánt esemény, példánkban a gól. Nem úgy mint ma, amikor az ismétlő automatika akár századmásodpercenként tüzel, így a labda mozgásának minden pillanatát képernyőre vetve.

Később a gépek kisebbek és gyorsabbak lettek, egyszersmind mindenki számára elérhetőek. A befűzött 24 vagy 36 kockás film viszont mégiscsak gátat szabott a mennyiségnek, valamint nagyobb odafigyelést is igényelt mint a mai technika, hiszen nem lehetett csak a jó képeket előhívni, és bizony az árát meg kellett fizetni. Bizonyosan sokunkban élnek még emlékek arról, hogy milyen a tűző napon egy turistalátványosság előtt filmet cserélni a türelmetlenül topogó családtagok mellett, majd azon izgulni, hogy vajon húzza-e a gép, bekapta-e az új tekercset.

Idővel ez is elmúlt, a digitális technika forradalmasította az egész folyamatot. A memóriakártyák méreténél fogva gyakorlatilag végtelen számú képet lehet már készíteni, melyeket rögtön meg is nézhetünk az LCD kijelzőkön, és azonnyomban törülhetjük a nekünk nem tetsző darabokat. A megfelelő formátumban kimentett anyagot pedig némi tanulás után már magunk is formázhatjuk a megfelelő szoftver felhasználásával. Nincs többé vörös szem, vagy túl sötét háttér. A tónus, a fényviszonyok, a színek, az árnyékok egyaránt korrigálhatóak és tetszés szerint állíthatóak. Ennek megfelelően nagyobb kihívás lett végzetesen elrontani egy képet, de azért korántsem lehetetlen. Ha minden mást sikerül is a korrigálható keretek közt tartani, a fókuszt még mindig el lehet rontani... Ha megörökítjük a gyönyörű táj előtt az objektív elé lengő faág éles kontúrját, akkor már nincs mit tenni, a táj bizony homályos marad. Legalábbis eddig így volt! A Lytro terméke mindezt megváltoztatja.

Untitled-4.jpg

A 400$-ért kapható fényképező által készített kép ugyanis utólag fókuszálható, mégpedig oda, ahova csak akarjuk. Sőt mi több: kis szögben ugyan, de még a látószög is megváltoztatható. Ahogy a mondás is tartja: egy kép többet ér ezer szónál, így nem is szaporítanánk feleslegesen a jelenség leírására szánt karakterek számát, egyszerűen bemutatjuk az alábbi Lytro képet:

A kép tetszőleges pontjára kattintva a kiválasztott pontra fókuszál a fotó, ha pedig a bal gombot nyomva tartva mozgatjuk egerünket a kép fölött, akkor a nézőpont is változik kis szögben. Íme még egy példa a magyarázat előtt:

camera-diagram1.pngHogyan lehetséges mindez? A hagyományos fényképezőgépben az optika a tárgy minden egyes pontját leképezi egy két dimenziós felületre, a detektorra vagy a filmre. A tárgy egyes pontjairól visszaverődő fénysugarakat a lencserendszer összegyűjti, és minden pontnak létrehozza a képét. A kép éles lesz, ha a detektor éppen a fókuszpontban található, ahol a különböző utat bejáró sugarak metszik egymást. A kép egyes pontjaiban tehát a beérkező fénysugarak tulajdonságai együttesen kerülnek rögzítésre. Mivel az adatrögzítés pontonként történik, így semmiféle információnk nincs arról, hogy az adott sugár milyen úton is érkezett, a tárgy valós helyzete nem rekonstruálható az információk alapján.

lanses.pngEzzel szemben a Lytro kamerában a detektor előtt közvetlenül egy mikrolencse réteg található. Ezek a mikrolencsék a különböző irányokból érkező sugarakat az iránytól függően megtörik, és így a hagyományos fényképezőgépekben egyetlen pontban összegződő információt az információ csomag beérkezésének irányától függően szétterítik a lencseréteg mögötti detektoron. A más úton, más irányból érkező sugarak tehát más képpontokra vetítik a tárgy adott pontját, ennek megfelelően egyetlen pont képe nem csak egyetlen pixel lesz. A fejlesztők úgy mondják, hogy a Lytro az egész „fényteret” rögzíti. Az információ birtokában a processzor bonyolult algoritmusok segítségével vissza tudja számolni a sugarak útját és így a tárgy helyzetét, ennek megfelelően azt is meg tudja határozni, hogy miként nézne ki a kép akkor, ha a fókusztávolságot megváltoztatnánk.

light_field_diagram-4ea0adb-intro.png

A fentiekből alighanem érződik, hogy itt sokkal több információt kell eltárolni, mint a hagyományos esetben. Ez valóban így van, de nem drámai a különbség. Egy Lytro kép nagyjából 30 Mb-ot foglal, és ha nem akarjuk megtartani a kép dinamikus mivoltát, akkor a kívánt fókusz megtalálása után hagyományos formátumú és méretű kópiákat is ki lehet exportálni belőlük. Természetesen ne várjunk 18 megapixeles fotókat, de mint arra a termék honlapján is rámutatnak, az esetek döntő többségében a megapixelek nagy hányadát semmire sem használjuk. A Lytro kép 1080x1080-as felbontást tud, ami kis méretű előhívásra és számítógépes felhasználásra még bőven elegendő.

Az elkészített felvételek kezeléséhez természetesen speciális szoftverre van szükség, melyet a gyártó a kamerához mellékel. A világhálón az elkészült fotókat a Lytro galériájában lehet tárolni, de az oda feltöltött „élő” képek tetszés szerint beágyazhatóak a kívánt helyre, mint például eme cikkbe is.

Végezetül egy videót mellékelnénk, ahol röviden bemutatják a már-már szemtelenül egyszerű megjelenésű,a szocializmusra jellemző formatervezés letisztult világát idéző eszközt.  

Források

Arstechnica

The New York TImes

Digital Photography Review

How Staff Works

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél frissen értesülni az újakról, illetve szívesen olvasnád azokat az írásokat is, melyeket csak ajánlunk, de külön bejegyzéssé nem érnek (vagy nincs szükség kiegészítésükre), akkor csatlakozz a blog Facebook oldalához a jobb hasábban megtalálható alkalmazás segítségével! 

Szólj hozzá

fókusz fókuszpont Lytro