2014. nov 28.

Pénteki kvarkok - 2014, 48. hét

írta: _Maverick
Pénteki kvarkok - 2014, 48. hét

Ibaryon-vs-QGP.jpgtt az ideje, hogy felélesszük a „Pénteki Kvarkok” rovatot is, benne a héten történt eseményekből és az elmúlt napokban megjelent érdekes cikkekből való szemezgetéssel. Tovább után jöjjenek hát a 48. hét kvarkjai, vagyis kicsi, színes információmorzsái.

Az elmúlt hetek vitathatatlanul az űrkutatásról szóltak. Elég csak az Antares és a SpaceShipTwo szerencsétlenségére és a Rosetta sikerére gondolni. Egy kicsit maradunk is ennél a vonalnál, mert két újabb világűrrel kapcsolatos történelmi eseményről számolhatunk be.

3dprint.jpgAz első már megtörtént: a Nemzetközi Űrállomáson beüzemelték a SpaceX Dragon kapszulája által szeptemberben leszállított 3D nyomtatót. (A 3D nyomtatás technikáját bemutató cikksorozatunk darabjait itt lehet olvasni: 1, 2, 3.) A tesztek során sikerült is előállítani egy tartalékalkatrészt – éppen magához a nyomtatóhoz –, amely ezzel a világtörténelem első űrben legyártott munkadarabja lett! A projekt célja egyelőre a tapasztalatszerzés és a tesztelés, így a mintákat vissza fogják küldeni a Földre, ahol aztán analizálhatják azok szerkezetét. Ne feledjük, a felszínen a gravitáció fontos szerepet játszik a berendezés működésében. Kérdés, hogy a mikrogravitációs környezetben miként viselkedik a felhasznált anyag, mennyire nő hozzá esetleg a nyomtatóhoz, mennyivel lesz másabb a szerkezete mint lenne az a Földön, stb. Ha ezeket a kérdéseket sikerül megválaszolni, akkor az eljárásnak óriási jelentősége lehet a jövőben, hiszen segítségével a kívánt pótalkatrészeket az űrben is elő lehet állítani majd, nem kell azokat a Földről pótolni. Természetesen a szükséges anyagot így is le kell szállítani, de már az nagy könnyebbség lenne, ha nem kellene minden fontos darabból egyesével tartalékokat elraktározni.

Z2AB1-350x139.jpgA következő hír a nem is olyan távoli jövőhöz kapcsolódik, és szóban forgó esemény kicsit közelebb zajlik majd a Földhöz mint az űrbéli nyomtatás, bár bizonyos szempontból a szárazföldektől távolabb. A soron következő SpaceX küldetés alkalmával decemberben megpróbálják visszahozni a Falcon 9 v1.1 hordozórakéta első fokozatát, újabb lépést téve ezzel az újrafelhasználhatóság felé. Mindezt úgy, hogy a rakéta saját lábain állva, a hajtóműveket újra begyújtva, függőleges helyzetben landol majd a tervek szerint. Ha mindez hihetetlennek hangzik, akkor érdemes megnézni a Grasshopper (Szöcske) névre keresztelt tesztjárművel végzett próbarepülésről készült felvételt (be kell valljuk, ettől még nem feltétlenül lesz kevésbé hihetetlen a dolog).

ASDS.jpgA biztonságot szem előtt tartva a leszállást egyelőre nem valamelyik kilövőállomás közelében – és ezzel együtt emberek közelében – kísérlik meg, hanem a lakott területektől távol, a nyílt óceánon. Ehhez szükség volt egy megfelelő jármű kifejlesztésére, mely úszó szigetként funkcionál majd. Az Autonomous Spaceport Drone Ship egy 300 láb (kb. 100 m) hosszú és 170 láb (kb. 57 m) széles önjáró egység lesz, mely bár nagynak tűnik, de az űrből nézve egészen parányi. Sőt, ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a rakéta lábai egy 60 láb átmérőjű kört határoznak meg, akkor még jobban érzékelhető, hogy milyen pontos célzásra lesz szükség. Az úszó szigetet mélytengeri fúrótornyokhoz használt hajtóművekkel szerelték fel, melyek elvileg viharos körülmények közt is képesek 3 méteres pontossággal tartani a kívánt pozíciót, de a fejlesztők ezzel együtt is nagyjából 50%-ra saccolják a siker valószínűségét a projekt jelen fázisában. (Részletes beszámoló a mindig lenyűgöző NASAspaceflight.comon.)

wind.jpegKözeledjünk kicsit tovább a földi dolgokhoz, konkrétan az atmoszférához. A blog Facebook oldalán már korábban beszámoltunk arról az oldalról, ahol egy csodálatos animációnak hála megtekinthetjük a Földön pillanatnyilag uralkodó szélviszonyokat. Most ennek az oldalnak egy újraprogramozott verziójára hívnánk fel a figyelmet, mely hála a hatékonyabb kódolásnak még látványosabb, folytonosabb és könnyebben kezelhető. Egyszerűen csak gyönyörű az egész! (Érdemes mind a kettő linket megnyitni, hogy érezzük a különbséget.)

Végezetül egészen közelre pillantunk... túl közelre is. Az Indexen jelent meg egy írás arról, hogy Kínában a 18 évesek körében 80% a rövidlátók aránya, a nagyvárosokban pedig ennél is rosszabb a statisztika. A megdöbbentő adat mögött húzódó okokat érdemes átolvasni, mert fontos dolgokat tanulhatunk belőlük: alighanem elég sokan alulértékeljük a természetes fény szemünk fejlődésében játszott szerepét...

„Kelet-Ázsiában főleg városi környezetben jellemző, hogy a gyerekek rengeteget tanulnak, és nagyon keveset töltenek a szabad levegőn (ami a borzasztó kínai légszennyezés miatt amúgy sem szokás arrafelé). Amikor az ember még növésben van, a szeme is nő, az pedig egy elég bonyolult, precíziós folyamat, hogy növekedés közben is tökéletes maradjon a látás. A retina természetes napfény hatására bocsát ki egy olyan vegyületet, ami szabályozza a szemgolyó, a szemlencse és a szaruhártya növekedését. Ha a gyerekek nem kapnak elég természetes fényt, utóbbiak túlságosan domborúak lesznek, előbbi túl hosszú, így a szem fénytörő képessége nem lesz optimális, a távoli tárgyakat, alakokat elmosódottan látja a szem –ez a rövidlátás.

A kínai városi gyerekek gyakorlatilag nulla időt töltenek természetes fényben, így a szemük fejlődésében pontosan ez a zavar áll be. A helyzetet tovább rontja, hogy a tanulás, illetve az olvasás, az okostelefonok, tévé, videojátékok a szemtől mind ugyanazt követelik meg: hosszú ideig pontosan ugyanolyan, aránylag rövid távolságra fókuszálást. Ez túlerőlteti a szemizmokat, ami szintén rontja a látást.”



Szólj hozzá

űrkutatás orvostudomány kvarkok 3D nyomtatás SpaceX