A XX. században végbement tudományos és technológiai fejlődés eredményeként úgy gondolhatnánk, hogy egyenes az út tovább, előre. Ez az érzet csak megerősítést nyer, amikor azon kapjuk magunkat, hogy megint kijött egy új okostelefon, megint befutott egy új IT cég, megint milliárdokat költött valamilyen új fejlesztésre a Szilícium-völgy egyik vezéralakja. De tényleg egyenes lenne az az út? Számos jel mutat arra, hogy egyáltalán nem. A rövid távú gondolkodás, a minden „most kell és azonnal” szemlélet eredményeként a szabad piac egyre kevésbé gondoskodik azon fejlesztésekről, amelyek csak évtizedek alatt hozhatnak eredményt (pl.: orvosi műszerek), ha egyáltalán sikerrel járnak. 

Folytatás itt! 

...

Az időjárásról nehéz nem tudomást venni, főleg ezekben a napokban. A téma aktualitásánál fogva kezdtünk bele ebbe a cikkbe, amelyben azt szeretnénk megvilágítani, hogy minek is köszönhető az időjárás egyre szélsőségesebb jellege. Miért sújtanak le ránk hetekig tartó tikkasztó hőhullámok, majd miért hűl le szinte egyik napról a másikra a levegő, és rontja el nyaralásunkat egy 5-10 napon át tartó borús, esős időszak a nyár közepén. Utóbbiak azok a napok, amikor dühösen dörmöghetjük magunk elé: „Nesze neked globális felmelegedés!”. A „felmelegedés” kifejezés noha pontos az átlagos tendenciákat illetően, valójában sokkal kifejezőbb, ha klímaváltozásról beszélünk. Az átlagos felmelegedés ugyanis sok esetben nem ...

2013 őszén Berkeley belvárosában az egyik metrómegálló mellett vártam egy fuvarra. Hátamon a sportfelszerelést tartalmazó táska, vállamon a floorball ütőt rejtő tok. A célpont az öböl közepén, a Bay Bridge felénél található Treasure Island, pontosabban az azon lévő leharcolt sportlétesítmény. Nem kellett türelmetlenkednem, a megbeszéltek szerint megérkezett a jármű, a volánnál Martinnal, aki a Lawrence Berkeley National Laboratory (ez olyasmi, mint odahaza a KFKI vagy éppen a KKKI) egyik dolgozója volt. Beszálltam, és a híd felé vettük az irányt.

...

Az elmúlt hetekben nem panaszkodhatnak az űrkutatás szerelmesei: egymást érik a történelmi jelentőségű események. A sor tovább bővül – ha az időjárás és az egyéb körülmények is úgy akarják – holnap magyar idő szerint 13.05-kor , amikor egy Delta-4 Heavy hordozórakéta első ízben emeli majd az űrbe az új Orion űrhajót.

...

Miguel Nicolelis és csapata megcsinálta! A tegnapi világbajnoki megnyitó keretén belül egy deréktól lefelé megbénult ember indította útjára a labdát egy a gondolatai által vezérelt exoskeleton segítségével. A csak történelmi léptékben értelmezhető demonstráció sikeres volt, és élőben lehetett látni a nagy pillanatot. Az arcok és reakciók jól mutatták, hogy mekkora dologról is van szó...

...

A sportot és a labdarúgást kedvelő emberként minden alkalommal várom az aktuális világbajnokságot. Így vagyok ezzel most is, amikor már csak 1 nap választ el minket attól, hogy a focival igencsak különleges viszonyt ápoló Brazíliában útjára induljon a labda. Ez a pillanat jelen esetben azonban többről fog szólni, mint pusztán csak a legnépszerűbb sportesemény kezdete. Miguel Nicolelis brazil kutatónak és csapatának hála sor kerül a világtörténelem minden bizonnyal legnézettebb tudományos demonstrációjára is – a nézők számát tekintve csak a Holdra szálláshoz hasonlítható az esemény -, amely soha nem látott nyilvánosság előtt demonstrálja majd az emberi tudás egyre táguló határait, és egyben egy új korszak hajnalát is jelenti: ...

Az európai űrkutatás szempontjából jelentős nap a mai. A DLR /Német Légügyi és Űrkutatási Hivatal/ kölni központjában ma délután 2 és 4 óra közt – az eseményt német nyelven élőben lehet majd követni a DLR honlapján - felébresztik hibernációjából a Philae leszállóegységet az Európai Űrkutatási Hivatal már-már hihetetlen küldetésen lévő, egészen egyedi Rosetta űrszondáján . Tovább után arról, hogy mi is teszi különlegessé ezt a küldetést, illetve milyen magyar vonatkozásai vannak.  

...

Az előző „Nagy Adat”-tal foglalkozó cikkünkben megvizsgáltuk a kérdést, hogy tulajdonképpen mit is értünk „nagy” alatt. Elidőztünk a peta- és zettabyte-ok világában, és rácsodálkoztunk arra a már-már nyomasztó tényre, hogy 2011-ben egyetlen esztendő leforgása alatt 368-szor annyi adat keletkezett, mint az emberiség történetének kezdete és 2003 közt. A mennyiség tehát adott, és napjainkban 24 óránként újabb 2,5 milliárd gigabyte-tal járulunk hozzá a bithalmaz gyarapodásához.

Kérdés, hogy mit tudunk kezdeni ezzel, ki tudjuk-e aknázni a szinte korlátlan adatmennyiségben rejlő lehetőségeket, illetve hogy miként változtatja meg mindez a hétköznapjainkat. A bevezető cikkben már megismerkedtünk az adat alapú kutatás ...

„ Az adat az új olaj!”

-Clive Humby-

A jelenkort sokan aposztrofálják az információs társdalom koraként. Úgy jött el ez az idő, hogy szinte észre sem vettük. Alig két évtizeddel ezelőtt a legfrissebb információforrás a teletext volt – már akinek a TV készüléke rendelkezett ezzel a funkcióval –, az esti híradóban pedig csupa újdonság hangzott el. Ehhez képest mára egy 5-6 órás hír már elavult, ha nem nézünk rá egy portálra ennyi időn keresztül, akkor van olyan bejegyzés, amiről egy az egyben lemaradunk. Információ áramlik felénk mindenhonnan és mindenhol: betűk, képek, hangok formájában; otthon, a buszon, a munkahelyen, a pénztárnál sorban állva. Az okos telefonok velünk tartanak mindenhova, laptop nélkül ...

A mai cikkel egy hosszú gondolatmenetet indítunk útjára, mely egymáshoz látszólag nem kapcsolódó témákat felölelve (ezzel is alátámasztva a fő mondanivalót) halad majd heteken keresztül a végkifejlet felé. Szeretnénk egy kicsit jobban érzékeltetni azt, hogy a tudomány milyen kulcsfontosságú szerepet játszik a 21. században, hogy mennyire nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberiség választ tudjon adni az előtte tornyosuló példátlan kihívásokra, hogy mennyire összefügg egymással szinte minden modern világunkban. Látnunk kell azt is, hogy a jelenlegi társadalmi, politikai rendszerek az esetek döntő többségében bizonyos szempontból tévúton járnak a kritikus problémák felismerését illetően – vagy egyszerűen csak nem a lényegi ...

"Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata, amely hamarosan a kormány elé kerül: azokon a szakokon, amelyeken az „idegen nyelv ismerete másodlagos”, nem lenne szükség a bizonyítványra, írja az Eduline.hu .

„Fontos lenne alapjaiban végiggondolni és újraszabályozni a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit” – áll a legújabb felsőoktatási stratégiában. A dokumentum szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt. Az „irreális” nyelvvizsga-követelmények „ésszerűvé tételével” 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők ...

Bizonyára sokan találkoztak azzal a petíciógyűjtéssel, mely a dihidrogén-monoxid (DHMO) betiltásáért „küzdött”. Talán sokan el is hitték, hogy valóban egy veszélyes vegyi anyaggal állunk szemben, amit be kell tiltani, hiszen a tulajdonságok, amiket írtak róla, igazak: valóban halált is okozhat, a talajerózióért elsősorban ez az anyag felelős, stb. Nagyon sok helyen viccet csináltak a megkérdezettekből, akik nem jöttek rá kapásból, hogy a vízről van szó. Én ezt nem helyeslem, mert a felmérés eredeti célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire könnyen, gondolkodás nélkül elutasítunk valamit, amiről nem tudjuk, mi is pontosan. De talán még inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire irtóznak az emberek egy kémiai ...

„Örök élet . Ingyen sör . Adócsökkentés!”

-Magyar Kétfarkú Kutya Párt-

A minap került a kezembe az „ Aerospace Engineering on the Back of an Envelope ” című könyv, amelynek ugyan még csak a bevezetőjét volt szerencsém elolvasni, de az alap üzenet már ezen pár oldal eredményeként hatással volt rám. A szerző arra világít rá, hogy a modern tudomány és technika világában olyan mennyiségű és bonyolultságú elsajátítandó információ zúdul az ilyen pályára álló egyetemi hallgatókra, hogy a hétköznapi értelemben vett „mérnöki érzék” kifejlődése igen gyakran valahol út közben elmarad. Egy tetszőleges probléma esetén már reflexszerűen fordulunk részletekbe menő tudományos publikációkhoz, vagy egy az adott ...

„ Egyetlen oka van annak, hogy az emberek szorosan ragaszkodnak az emlékeikhez: az emlék az egyetlen dolog, ami nem változik, mikor minden más igen..”

-Tipikus Facebook üzenőfal bölcsesség-

Az idézetből érezhető, hogy a mai gondolatmenetet nagyon messziről indítjuk: valahonnan a bulvár táptalaján gyökeret verő Coelho gondolatokkal meghintett lebowski-i értelemben vett nihilizmustól rugaszkodunk el, hogy meg se álljunk az agykutatás legforradalmibb vívmányáig, melynek bemutatásához gyakorlatilag minden eddigi, a témakörben a blog hasábjain felhalmozott ismeretre szükség lesz. Hogy miért ez a két soros szösszenet az oldal tetején? Mert az MIT Susumu Tonegawa által vezetett laborjában Steve Ramirez – aki mindössze graduate student ...

„ A világban az a legérthetetlenebb, hogy egyáltalán megérthető!”

-Einstein-

Einstein gondolata jól rávilágít arra, hogy a világunk által tartogatott számos rejtély közül mindmáig az egyik legnagyobb agyunk működésének a mikéntje . Ebből adódóan a modern technika vívmányai adta lehetőségeket kihasználva az agykutatás – és ezzel együtt a neurológiai betegségek gyógymódjainak keresése - az egyik legaktívabb területté vált a tudomány berkein belül . Napjainkban igazi aranykorát éli ez a tudományág, sorra létesülnek a szürkeállományunk megértését és modellezését célzó nagyszabású projektek, melyek hétről-hétre szolgáltatnak ámulatba ejtő eredményeket. Többek közt az egészen kiváló Neuroscience News ...

Az érdeklődők ugyan nagyon sok forrást találhatnak a napelemek működésének leírásá ra az interneten,  de megpróbáljuk mi is röviden összefoglalni az alapokat, mivel ezek megértése után a későbbiekben könnyebben követhetjük az újításokat.

A napelemek tulajdonképpen fotovoltaikus cellák , melyek a fotovoltaikus jelenségen alapulva működnek. Ennél rövidebben nem lehet megfogalmazni a lényeget, bár itt még némi magyarázatra szorulhatunk . Fotovoltaikus jelenség az, amikor fény hatására az elektronok a vegyértéksávból a vezetési sávba gerjesztődnek, azaz alapállapotból magasabb energiájú szintre kerülnek, és az atommagoktól kissé „szabadulva” szabadon áramolhatnak. (Nem keverendő össze a fotoelektromos hatással - néha ...

Legtöbb írásunk külföldi tudományos eredményekről számol be, aminek több oka is van, de semmiképpen sem az, hogy a hazai kutatók nem járulnak hozzá a fejlődéshez. A nem megfelelő kommunikáció a leginkább felelős azért, hogy gyakran nem értesülünk a legújabb magyar felfedezésekről. Sajnos a kíváncsiskodókon a legtöbb egyetemi honlap nehezen segít, s aki nem elég célzottan keres, nem biztos, hogy rátalál, milyen kutatások is folynak egyetemeinken, kutatóintézeteinkben. A kutatóegyetemi projektekről jobb esetben is csak nagyon rövid célkitűzést vagy leírást kaphatunk, ha egyáltalán megtaláljuk őket a honlapokon. Ennél kicsit többet tudunk meg (nagyon célzott kereséssel) a BME doktori iskolájának hallgatói kutatói pályázataiból , ...

„ Ismétlés a tudás anyja!”

A memóriával foglalkozó legutóbbi cikkünkben rávilágítottunk, hogy a memória valójában két részegységből áll : a rövid távú memóriából, melynek része a nem kellő koncentráció esetén könnyen túlterhelhető munkamemória, és a hosszú távú memóriából, melyben az életünk során összegyűjtött információ morzsák struktúrákba, sémákba rendezve elraktározásra kerülnek akár esztendők erejéig. Egy szemléletes hasonlattal élve a munkamemória úgy szállítja el néhány byteonként az adatokat az agyunk mélyén rejlő hatalmas iratszekrényekbe, ahogy egy gyűszűvel lehet megtölteni egy kádat: apránként, kis adagokban, ügyelve a túlcsordulás elkerülésére.

Ez a kép azonban még nem ...

„ Azt is észben kell tartanunk, hogy mi is az, amire koncentrálunk”

-Torkel Klinberg-

Már több mint egy hónap eltelt azóta, hogy megpedzegettük a minket körülvevő információs társadalom agyunkra gyakorolt hatásainak témáját. A jelenségkörbe tartozó számos tényező közül is élre kívánkozik a folyamatos „multitasking” , több dologra „figyelés”, a koncentrációnk tárgyának szinte percenként történő változtatása: egy klikkelés itt, egy klikkelés ott, egy kis tanulás, e-mailre való válaszolás, közben zenehallgatás... Hogy jobban megérthessük, milyen következményekkel jár az ilyen módon történő figyelemmegosztás, ma a memória működéséről ejtünk pár szót . A cikkből pedig az is kiderül, hogy mi köze van ...

A mai bejegyzés egy kicsit kilóg a többi sorából. Az írás nagyjából egy éve született, amikor abban a szerencsében részesültünk, hogy a University of Wisconsin-Madison kampuszán egy ott tanuló kínai lánnyal beszélgethettünk órákon keresztül szülőhazájáról. Azért kap most helyet ez a cikk hasábjainkon, mert igen elgondolkodtató az, hogy miként áll egy XXI. századi nagyhatalom a műszaki-tudományos felsőoktatáshoz, a kutatáshoz és fejlesztéshez illetve a külföldön végzett tanulmányokhoz. Megtudhatjuk belőle továbbá azt is, hogy a kínai vezetés tetemes hányadát mérnökök és kutatók alkotják beszélgetőtársunk elmondása szerint. Következzen hát egy panoráma a Nagy Falon túlról Muge tolmácsolásában! 

...

Az előző írás nyomvonalán haladva ma az elsőre kicsit furcsán hangzó „waste=food” irányelvről ejtenénk néhány szót, avagy azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy valóban minden hulladék valami más tápanyagául vagy nyersanyagául kerüljön felhasználásra.

...

Az emberiség elmúlt néhány száz éves felgyorsult fejlődése sok tekintetben változtatott élőhelyünkön, és ez alatt nem csak a városokba tömörülést kell érteni, azt hogy ma már a vezetékes víz, gáz és villany sok ember számára elérhető, egy mobiltelefon pedig lassan a legtöbbeknek új testrészeként funkcionál, hanem a bolygónkon bekövetkezett változásokat. Még lehet róla filozofálgatni, hogy a klímaváltozás mennyire drasztikus és mennyire természetes folyamat, de ha hagyjuk, hogy a tények „elhomályosítsák éleslátásunkat”, nem tagadhatjuk a jelenséget, és azt, hogy annak kiváltásában nagy szerepünk van.

A káros folyamatok lassítása érdekében egyre többet hallani fenntartható ( sustainable ) folyamatok, technológiák ...

Minden vállalat célja a lehető legnagyobb profitot termelni, ehhez pedig változó világunkban folyamatos fejlesztésekre van szükség. A fejlesztések irányvonalát több tényező is befolyásolja, mint például a vásárlói igények, a törvényi szabályozások, és mindemellett a gazdaságos gyártási feltételeknek is eleget kell tenni. Sokszor ezek egymásnak ellentmondó feltételeket jelentenek, így a jó optimum megtalálása a feladat, ami mellett még megéri az adott terméket gyártani. Például környezetvédelmi okokból a gépjárművek káros gázkibocsátásának határértékeit az utóbbi években drasztikusan csökkentették, és még tovább fogják törvényileg szabályozni. Ezeket az előírásokat az autógyáraknak követni kell. Továbbá a ...

Hát nem csudálatos, gyerekek?!
-Öveges professzor- 

A tudomány és technika legújabb vívmányait csodálva néha szem elől tévesztjük, hogy a mai modern időkben az ember már akkor szerencsésnek és sikeresnek mondhatja magát ezeken a területeken, ha hozzájárult egy apró kis csavar tökéletesítéséhez az egész szerkezetben…  Majdhogynem elképzelhetetlen, hogy valaki egymaga képes legyen korszakalkotóan új elméletet megalkotni, vagy egy teljesen új berendezést a 0-ról kifejleszteni . Hosszú évek megfeszített munkája és emberek sokaságának együttműködése szükségeltetik ahhoz, hogy  akár 1%-ot  faragjanak valaminek a hatékonyságán, vagy  egyetlen centet lecsípjenek  a már amúgy is kihegyezett előállítási költségeken. ...

„ Bármit össze tudok kötni bármivel!”

-Paul Bach-y-Rita-

Paul Bach-y-Rita különleges ember volt. Egyrészt a modern kor tudósainak többségétől eltérően számos különböző területen mondhatta magát szakértőnek, másrészt soha semmit nem vett készpénznek. Olyan kérdéseket tett fel, amelyeket mások megfontolásra érdemesnek sem találtak, hiszen a legelfogadottabb, legmozdíthatatlanabbnak hitt alapvetések igazságtartalmát feszegették. Bizonyos szempontból különcnek, amolyan „őrült zseninek” tartották, de ez a nyughatatlanság vezetett el a Nature-ben 1969-ben megjelent cikkéhez, mely nagyban hozzájárult az agyról alkotott képünk gyökeres megváltozásához.

Miként arra előző bejegyzésünkben rávilágítottunk, ...