Dobogó mikroszívek a Petri-csészében

A regeneratív orvoslás eredményeiről mindig nagy lelkesedéssel számolunk be, mert egyrészt egészen elképesztő dolgokról van szó, másrészt mert a mesterségen előállítható „valódi” szervek emberek millióin segíthetnének. Ezen terület legújabb szenzációját pár hete a Berkeley kutatói szállították, akik dobogó mikroszíveket hoztak létre emberi bőrsejtekből, miután azokat őssejtekké programozták vissza (erről az eljárásról ebben a korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesen) . A parányi „szervek” mindössze fél milliméter átmérőjűek, így csak mikroszkóp alatt lehet megtekinteni dobbanásaikat:
...


Mi tagadás, több volt ebben a hétben, de előre nem látott körülmények miatt több hosszabb poszt is beragadt a rajtnál, és nem tudott kitörni az egyre vaskosabb jegyzetfüzetből. Némi kárpótlást nyújthat, hogy a pénteki szemezgetés most sem marad el, ráadásul igazán érdekes hírekre bukkantunk az elmúlt napokban! 
Történelmi nap virrad ránk holnap: a Rosetta űrszonda Philae névre hallgató leszállóegysége délután megkísérli a leszállást a 


A modern technika szempontjából nélkülözhetetlen ritkaföldfémek fontosságáról és a gazdaságban betöltött szerepükről már 




Mielőtt belekezdenénk a mondanivalónkba, tisztáznunk kell, mit – illetve kiket – is értünk vezetők alatt. Vezető pozícióban nem csak azok vannak, akik valamilyen hierarchikus rendszerben vezető szerepet töltenek be, azaz a klasszikus értelemben vett főnökök. Vezetők azok is, akik például egy újítást (innovációt) jelentenek be, vezető szerepben van egy tanár az óráján, egy edző, vagy tágabb értelemben bárki, aki egy csoportban képes befolyásolni másokat, és ezáltal módjában áll jobb eredményekre ösztönözni. És ez fordítva is igaz: az igazi vezető nem a hatalmi viszonyoktól, hanem attól tűnik ki, hogy a befolyását megfelelően használja. Rövidebben mondva: nem a cím teszi az embert vezetővé. 
15 éves volt egészen pontosan tegnap a Nemzetközi Űrállomás, melynek születését a Zarja modul 1998. november 20-ai felbocsátása jelentette. Az emberiség által valaha létrehozott legkomplexebb laboratórium gyorsan növekedve már kamaszként elérte kifejlett testméretét: hossza és szélessége nagyságrendileg megegyezik egy futballpályáéval, az összesen 84 kW energiát termelő napelemei 73 méter hosszúak, tömege 419 tonna, a nyomás alatt álló belső térfogat 916 köbméter, melynek közel egyharmada a lakható egység. Tovább után még néhány adat mellett sok videó és galériákra mutató link következik, hiszen eme fantasztikus berendezésről már szinte mindent elmondtak máshol, és különben is: leírni nem lehet azt, amit a felvételeken ...










A számítógépek egyik legrégebbi és a nagyközönség számára egyik leggyakrabban használt funkciója a szövegszerkesztés. Valamilyen – kétségkívül vitatható – okból kifolyólag az iskolai informatika oktatás is a Worddel kezdődik rendszerint. Mára azonban a gépekkel nem csak írni lehet, de rá lehet bírni őket szövegek felolvasására, esetleg diktálás útján történő lejegyzetelésére is. Már az utóbbi két képesség is igen érdekes, de most nem ezekről lesz szó. A gép ugyanis képes valami olyanra is, amire a humanoid olvasó aligha: a szöveg analitikus elemzésére, mely meglepő pontossággal képes eldönteni két írásról, hogy azok vajon ugyanattól a szerzőtől származnak-e , új árnyalatot adva ezzel a szövegértés hétköznapi ...
A tumorok eltávolítását célzó műtétek alkalmával kulcskérdés a tumor pontos behatárolása. Egy kicsit nagyobb vágás kárt okozhat a páciensben az egészséges szövet eltávolítása révén, egy kicsit kisebb pedig hátrahagyja a nem kívánt sejtek egy részét, ezzel megteremtve az újabb elburjánzás alapjait. Számos kutatás foglalkozik emiatt olyan eljárások kidolgozásával, melyek minél pontosabban és minél gyorsabban képesek megtalálni az eltávolítandó szövetrész peremét. Egy magyar vonatkozású találmány most minden eddiginél gyorsabb módszert adhat a sebészek kezébe a szó legszorosabb értelmében. Tovább után a tumort kiszagoló szikéről lesz szó, mely egy jó vadászkopó módjára vezeti az orvost a préda nyomára. 
A „gondolat” és a mozgás, változás fogalmai közti kapcsolatteremtés igen mélyen gyökeret vert gondolkodásmódunkban. Elég felidézni néhány bevett szófordulatot: „száll mint a gondolat” ; „sebesebb a gondolatnál” . Vajon tényleg szeretnek a gondolataink folytonosan mozgásban lenni? És ha igen, akkor mi készteti őket erre? Ezeket a kérdéseket feszegeti 
Az interneten fellelhető tudományos ismeretterjesztő anyagoknak se szeri se száma. Amióta komolyabban foglalkozunk a blog okán ezen források felderítésével, azóta lényegében minden héten több új meglepetés is ér minket. Néha úgy érezzük magunkat, mint ahogy az elsők közt érkező aranyásó tehette mikor megmerítette edényét a távoli nyugat csillogó patakjainak vizében. Mi is így tettünk most, csak a mi virtuális tálkánkban nem csupán az arany, hanem a létező összes elem – izotópostul-mindenestül – fennakadt. 




