Kelj fel és járj!
„ Gyakorlatiasabbnak kell lennetek! Amikor holnap elhagyjátok a labort, azt akarom, hogy nézzetek be a rehabilitációs központba, hogy lássátok a sérülteket, amint minden lépésért küzdeniük kell. […] Ezt követően miután hazamentek, gondolkozzatok el azon, hogy mit változtattok meg a kutatásaitokban a következő napon annak érdekében, hogy az életüket jobbá tegyétek!”
- Christopher Reeve a Christopher és Dana Reeve Foundation kutatóihoz -
Grégoire Courtine -ra elemi erővel hatottak a szavak. Mélyen elgondolkozott, és 10 évvel később úgy állhatott ki a színpadra, hogy kutatócsoportjával a világon elsőként képes volt újra megtanítani járni egy laboratóriumi körülmények közt lebénított patkányt. Tovább után egy ...
Be kell valljam, az irányítástechnika nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé annak idején. Éreztük, hogy ez egy fontos dolog, és próbáltuk mindezt tudatosítani magunkban a péntek délutáni előadásokon, de végül a lényeg valahogy elveszett az integrálok sűrűjében valahol a PID szabályozók fenyegetően tornyosuló hegyén túl. Mindez nagy hiba, hiszen robotokkal és egyéb, különböző önállóan mozgatott alkatrészekkel rendelkező gépekkel teli világunkban kulcsfontosságú szerepet játszik ez a tudományág, így nagyon fontos, hogy a felnövekvő mérnök hallgatók figyelmét jobban sikerüljön megragadni az ezzel foglalkozó kurzusokon, mint annak idején az én évfolyamomét. Raffaello D'Andrea régi ismerőseinket, a szinte már hétköznapi ...
A rendszeres olvasók észrevehették az elmúlt uszkve két hétben, hogy a blog karaktergyára átmeneti recesszióba került, és a mondatfüzérek kicsit lassabban népesítik be a nagy virtuális papírt. Miközben a termelés akadozik a történelmi magasságokba hágó kereslet ellenére is – már látszik a fény az alagút végén, és minden bizonnyal előbb lábalunk ki a „válságból”, mint az Európai Unió gazdasága –, jó vezetőhöz méltó módon infrastrukturális beruházásokba kezdünk, melyek a talán nem is olyan távoli jövőben remélhetőleg busásan megtérülnek majd. 
Az elektronika, a híradástechnika, a számítástechnika és a robottechnika az elmúlt évtized(ek)ben alapvetően változtatták meg munkakörülményeinket legyen szó akár egyszerű irodai munkáról, akár egy gyártósor melletti tevékenységről. A robbanásszerű fejlődés eredményeként meg kell tanulnunk a mellénk szegődő élettelen munkatársakkal bánni, ez pedig merőben új ismereteket és újfajta megközelítést igényel, ami fokozott követelményeket állít az oktatás elé. Sajnos az oktatási rendszerek fejlődésének sebessége jelentősen elmarad az életünket átformáló műszaki tudományokétól. Ez nagyban köszönhető a választási ciklusokban – és így közvetlenül népszerűségi indexekben – gondolkodó kormányoknak, és az egész ...
Olyan döbbenetes mennyiségű információ árad felénk az internet hullámain keresztül, hogy néha valóban olyan nyomást érezhetünk a szelektálást végző neuronjaikon, mintha egy szökőár vízfala temetne maga alá minket. Nem könnyű eligazodni, és kiválogatni azokat a dolgokat, amik nem hogy érdemesek a figyelmünkre – mert még ilyenből is gyakorlatilag végtelen sok áll rendelkezésre –, de van is elegendő erőforrásunk arra, hogy tényleg koncentrálva, a lényeget megfogva profitáljunk is az áttanulmányozásukból. Magunk is nap mint nap küzdünk ezzel a problémával, de egyszerűen muszáj választani, máskülönben az ember azon kapja magát, hogy előrehaladott állapotú 
A minap került a kezembe az „ 
Többször említettük már, hogy az internet tele van ingyen elérhető, mindenki számára megnézhető remek dokumentumfilmekkel. Hétvégére ezek közül ajánlunk egyet, mégpedig a Curiosity rover fejlesztéséről, amelyből megtudhatjuk, hogy ha egy eszköz a Marsra készül, akkor bizony még az ejtőernyő kinyitása is olyan összetett tudományos kérdéssé válik, amely több havi elemzést igényel. Továbbá szembesülhetünk a tesztelést bemutató képsorok láttán a jármű óriási tömegével: a leszállás szimulálásánál nem éppen egy hímestojás óvatos dobozba tétele sejlik fel, amint fémesen csattannak a kerekek a padlón... 
A szinte már űrtechnikával dolgozó Forma-1 látszólag annyira elszakadt a hétköznapi autózás világától, hogy bizonyára sokakban felmerül a kérdés – épp a minap mi is elmorfondíroztunk rajta -: mennyit profitál belőle az autógyártás (a marketingen túl), melyek azok a területek, ahol a versenypályán szerzett tapasztalat és tudás kamatoztatható? Az autógyártásra gyakorolt hatáson való gondolkodás természetesen adódik – noha a válasz nem magától értetődő -, az azonban aligha jut bárkinek eszébe, hogy egy kórház gyermekosztályán keresse az autóversenyek királykategóriájának vívmányait. Peter van Mane n , a McLaren Electronics ügyvezetője egy rövid előadásban mutat rá az összefüggésre! 
A HVG támogatásával idén is megrendezésre kerül a Goldenblog névre hallgató „blog mustra”, amelynek keretén belül a jelenleg is aktív blogok 6 kategóriában mérkőzhetnek meg egymással. Mivel minden részvételi feltételt teljesítünk, így a mi még ifjúnak mondható hasábunkat is odaállítottuk a rajtvonalra, hiszen ez a felület is egy lehetőséget ad arra, hogy potenciális érdeklődők esetleg ráakadjanak erre a tartalomra. Semmiképpen sem szeretnénk elbújni... A Voyager Blog némiképp megtévesztő módon a hasonló jellegű oldalakkal egyetemben a „Biznisz” kategóriába nyert besorolást, ugyanis minden „szakértőinek” minősített oldalnak ezt a sorsot szánták a készítők. 
Az idézetből érezhető, hogy a mai gondolatmenetet nagyon messziről indítjuk: valahonnan a bulvár táptalaján gyökeret verő Coelho gondolatokkal meghintett 
Kedves tudományos jellegű blogokat szerkesztő Bloggerek, tisztelt Index Szerkesztők, kedves Olvasók! 
Einstein gondolata jól rávilágít arra, hogy a világunk által tartogatott számos rejtély közül mindmáig az egyik legnagyobb agyunk működésének a mikéntje . Ebből adódóan a modern technika vívmányai adta lehetőségeket kihasználva az agykutatás – és ezzel együtt a neurológiai betegségek gyógymódjainak keresése - az egyik legaktívabb területté vált a tudomány berkein belül . Napjainkban igazi aranykorát éli ez a tudományág, sorra létesülnek a szürkeállományunk megértését és modellezését célzó nagyszabású projektek, melyek hétről-hétre szolgáltatnak ámulatba ejtő eredményeket. Többek közt az egészen kiváló 
A számítógépek egyik legrégebbi és a nagyközönség számára egyik leggyakrabban használt funkciója a szövegszerkesztés. Valamilyen – kétségkívül vitatható – okból kifolyólag az iskolai informatika oktatás is a Worddel kezdődik rendszerint. Mára azonban a gépekkel nem csak írni lehet, de rá lehet bírni őket szövegek felolvasására, esetleg diktálás útján történő lejegyzetelésére is. Már az utóbbi két képesség is igen érdekes, de most nem ezekről lesz szó. A gép ugyanis képes valami olyanra is, amire a humanoid olvasó aligha: a szöveg analitikus elemzésére, mely meglepő pontossággal képes eldönteni két írásról, hogy azok vajon ugyanattól a szerzőtől származnak-e , új árnyalatot adva ezzel a szövegértés hétköznapi ...
A tumorok eltávolítását célzó műtétek alkalmával kulcskérdés a tumor pontos behatárolása. Egy kicsit nagyobb vágás kárt okozhat a páciensben az egészséges szövet eltávolítása révén, egy kicsit kisebb pedig hátrahagyja a nem kívánt sejtek egy részét, ezzel megteremtve az újabb elburjánzás alapjait. Számos kutatás foglalkozik emiatt olyan eljárások kidolgozásával, melyek minél pontosabban és minél gyorsabban képesek megtalálni az eltávolítandó szövetrész peremét. Egy magyar vonatkozású találmány most minden eddiginél gyorsabb módszert adhat a sebészek kezébe a szó legszorosabb értelmében. Tovább után a tumort kiszagoló szikéről lesz szó, mely egy jó vadászkopó módjára vezeti az orvost a préda nyomára. 
A „gondolat” és a mozgás, változás fogalmai közti kapcsolatteremtés igen mélyen gyökeret vert gondolkodásmódunkban. Elég felidézni néhány bevett szófordulatot: „száll mint a gondolat” ; „sebesebb a gondolatnál” . Vajon tényleg szeretnek a gondolataink folytonosan mozgásban lenni? És ha igen, akkor mi készteti őket erre? Ezeket a kérdéseket feszegeti 
Több, mint 1 év telt el azóta, hogy a Voyager Blog gondolata szárba szökkent egy napsütötte madisoni délutánon, miután volt szerencsénk élőben végighallgatni Neil deGrasse Tyson