64. A mechanisztikus agy képe
„ Nem nyugszom, amíg nem konstruálok egy matematikai modellt arról, amivel éppen foglalkozom. Ha sikerül, akkor megértettem a dolgot, máskülönben nem.”
-Kelvin-
A neuroplaszticitás fogalmát több cikkünkben emlegettük már, miként pedzegettük agyunk „átvezetékelésének” lehetőségét is azt bizonygatva, hogy a folytonos online lét ténylegesen, fizikailag át tudja formálni szürkeállományunkat. Ezidáig azonban nem világítottuk meg igazán mit is jelent agyunk plasztikussága, és milyen következményei vannak ennek a tulajdonságnak. Most elérkezett ennek az ideje is: a mai cikkel megkezdjük lélegzetelállító utunkat a neuronok sűrű dzsungelében , melynek során remélhetőleg sikerül átformálnunk olvasóink agyról és saját ...
Ha az „oktatás” illetve a „tanulás” fogalmak kerülnek szóba, akkor akaratlanul is ezek intézményesített formájára asszociálunk: tantermekre, előadókra, beadandó feladatokra, dolgozatokra, naplóra, leckekönyvre, érdemjegyekre, és a mindezek hosszan kígyózó sora végén leledző, dicsfényben ragyogó, aláírással és pecséttel ellátott „Papírra”. Így, nagybetűvel leírva, mert az oktatással kapcsolatban hajlamosak vagyunk olyannyira a megszerzendő minősítésekre, bizonyítványokra fókuszálni, hogy teljesen háttérbe szorul a valódi lényeg: a tudás, a szakértelem megszerzése. A felcseperedő gyermekek számára egy ilyen világban bizony időbe telik, amíg a idézett klasszikus szülői ...
Marshall McLuhan 
Felkelek. Az álom még ott van a szememben, amikor kibotorkálok a nappaliba. Még a fürdőbe sem kanyarodtam be, de a bekapcsoló gomb finom, szinte önkéntelen érintése után már felbúgnak a ventilátorok, és mire a reggelit magam elé véve leülök, már vidáman fogad az operációs rendszer. Egy újabb nap veszi kezdetét az információs társadalomban! 
Freud munkásságának köszönhetően az emberekben kialakult egyfajta viszolygás a tudatalatti gyakorta „bűnös” -ként aposztrofált világával kapcsolatban. Éppen emiatt el kell vonatkoztatnunk ettől az ösztönös reakciótól, hogy megérthessük a tudatalattink mindennapi döntéseinkben játszott szerepét , és a külvilág azon ránk gyakorolt hatásait, melyekről látszólag nem veszünk tudomást, az agyunk rejtett zugaiban futó „háttéralkalmazások” azonban nagyon is befolyásuk alá kerülhetnek. Korábbi írásunkban / 
A néha már a valóságot is megszégyenítő minőségű felvételeket készítő kameráink világában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a tökéleteshez igen közel álló (mint a Hobbit kapcsán kiderült, alkalmanként 
A minap, mikor már sokadszorra bukkant fel a 
A fenti idézettel számtalanszor találkozhattunk már különböző kontextusokban. Eredetéről megoszlanak a vélemények, az elfogadott nézetek szerint egy ősi kínai átokkal állunk szemben, vagyis az „érdekes” jelzőt átvitt értelemben kell érteni. Maradjunk azonban most a szó szerint vett jelentésnél, ezzel mindjárt eltüntetve a negatív felhangot. Ki ne akarna érdekes időkben élni? Egyáltalán voltak-e valaha érdekesebb idők, mint a nap mint nap újdonságokat hozó jelenkor? 
Egészen kicsi gyermek lehettem, amikor egy természetfilmben először hallottam a sötét jövőről, miszerint bolygónkon alig 10-15 éven belül kimerülnek az ismert olaj és földgázkészletek. Az alkotók nem voltak restek egy apokaliptikus víziót felvázolni, én pedig alig 6-7 éves lévén egész aggódva keltem fel a fotelből. Azóta telt-múlt az idő, és a kutak még mindig termelnek, az energiaínség pedig semmilyen formában sem nyomta rá bélyegét mindennapjainkra, noha a probléma továbbra is Demoklész kardjaként lebeg felettünk . 
Idézetünk ezúttal nem rejt magában semmiféle mögöttes tartalmat, tényleg a cikk témájául szolgáló eszközzel kapcsolatban hangzott el az Apple alapító Wozniak elragadtatását tükrözve. A 
Az emberi agy a természet egyik – ha nem „A” - legcsodálatosabb vívmánya. Egy rendkívül bonyolult rendszer, melynek megértése a tudomány egyik legnagyobb kihívása. Napjainkban a számítástechnika fejlődése és az érdekesebbnél érdekesebb kísérletek eredményeként felgyülemlő tények számának növekedése következtében minden eddiginél közelebb jutott az emberiség ezen célhoz. Az agykutatás fejlődését évszázadokon át bénító dogmák mára mind ledőlni látszanak, a tudományterület pedig egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül . Olyannyira, hogy a ...
Mára egy igazán könnyed témát választottunk. Valami olyat, ami jó eséllyel nem fog bekerülni a tudomány és technika fejlődését leíró krónikák aranyszedésű iniciálékkal kezdődő fejezeteibe, de a világhálón a technika szépségeire fogékonyak körében úgy fog terjedi, mint 
Nem kell megijedni a címtől, nem a spirituális megvilágosodásról vagy egyéb „természetfeletti” jelenségekről lesz szó – ezt a témakört meghagyjuk más oldalaknak –, csupán egy patkány bizonyos értelemben „hatodik érzékkel” való felruházásáról . 
Elérkeztünk az 50-es sorszámot viselő bejegyzéshez, ami akár egy grandiózusabb cikket is megérdemelhetne, de mivel szándékunkban áll ennél lényegesen kerekebb “posztfordulókat” is megélni, így a blog alap célkitűzéseit szem előtt tartva inkább néhány weboldalt ajánlunk az olvasók figyelmébe, és egy érdekesnek ígérkező előadást a kimozdulni vágyók számára. 
Azon tényt, hogy a különféle hálózatok körülvesznek minket , mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga a nyájas olvasó minden hálózatok talán legnyilvánvalóbbikán, a világhálón keresztül érte el ezt az ...
Carl Sagan legendásnak mondható szavai hatalmas objektumokra, távoli napokra vonatkoztak. Napjainkban azonban a nagy számok nem csak a kozmikus jelenségek leírásakor kerülnek elő, hanem a spektrum másik végén, a mikrovilágban is, a parányi alkotóelemek számbavételekor . Már-már megdöbbentő, hogy a “sok lúd disznót győz” elvet alapul véve az egyenként jelentéktelenül kicsiny objektumok nagy tömegben micsoda makroszkópikus változásokat tudnak indukálni. Például a tovább után olvasható módon szinte tökéletesen folyadékállóvá tudják tenni a kezelt felületet! 
A fényképezés technikai feltételei és maguk a fényképezési szokásaink az elmúlt évek során rengeteget változtak, elsősorban a rendelkezésre álló eszközöknek köszönhetően. Mindig is szerettük megörökíteni életünk nagy pillanatait, a nyaralás legemlékezetesebb momentumait, vagy éppen gyermekünk első lépéseit, de a digitális technikának hála mindez csak nemrég vált igazán tömeges jelenséggé. Majd mindenkinek ott lapul a zsebében egy képrögzítésre alkalmas eszköz, de egyre nő azoknak a száma is, akik formavilágukban a régi, klasszikus ...
A digitális fényképezés futótűzként terjedt el világunkban, és mára már gyakorlatilag nem is lehet olyan telefont sem venni, mely ne rendelkezne képrögzítő funkcióval. A megapixelek bűvöletében elsőre talán furcsának hathat egy olyan eredményt high-tech tudományos siekrként beállítani, melynek lényege éppen a pixelszám csökkentése, de bizonyára meggondoljuk magunkat, ha azt halljuk, hogy nem csak simán kevesebbről, hanem konkrétan egyetlen egy pixelről van szó! A 
Az űrkutatással foglalkozó hírportálokon szinte egymást érik a bejelentések az újabb és újabb privát társaságok létesüléséről, az általuk elért eredményekről, a fokozódó NASA-ESA együttműködésről és megannyi ambiciózus tervről. Ha mindezeknek csak töredéke valósulna meg, már akkor egy újabb aranykor eljöveteléről beszélhetnénk. Némiképp paradox módon azonban a jövőbe vezető első lépésekhez néha a múltba kell visszapillantanunk ! Tovább után begyújtjuk a hatalmas és méltóságteljes Saturn V rakéta hajtóműveit! 
Az adott romantikus filmben nyilván filozófiai síkon való értelmezésre szánták a fenti idézetet, és aligha gondoltak bele abba, hogy mennyire igaz ez az állítás neurológiai értelemben véve . Látszólag tudatos döntéseinkben ugyanis akaratunkon kívül befolyásolnak olyan tényezők, amelyeknek a világon semmilyen jelentőséget nem tulajdonítunk, ugyanakkor a végső következtetés kicsikarásán dolgozó idegpályáink hajlamosak észrevenni és felhasználni őket. Ily módon – a nem freudi értelemben vett – tudatalatti egészen meghökkentő választásokra sarkallhatja gondolkodó gazdáját! Tovább után egy könyvet és az azt bemutató rádióadást ajánljuk az ...
Érdemes elgondolkodni azon, hogy hány meg hány tudományos felfedezés, technikai újítás származott olyan ötletekből, melyek saját korukban teljesen elképzelhetetlennek, bolond fantáziálásnak tűnhettek csak. Mi több: hányszor szárnyalta túl évekkel később a fejlődés magát a fantáziát is! Gondoljunk csak a Star Trek bizonyos elemeire, mint például a 60-as években megdöbbentőnek ható módon maguktól nyíló ajtókra, vagy a kézbe vehető távirányítókra, okostelefon jellegű készülékekre. Ezek mára már mind a mindennapok részévé váltak , és nem kellett rájuk a 2100-as évekig várni. A jövőbe tekintő, hihetetlennek tűnő víziókat ...
Ma a 
…viszont a Rice Egyetemen tevékenykedő 
