„Imagination will often carry us to worlds that never were. But without it we go nowhere.”

-Carl Sagan-

Bizonyos világokba csak a képzeletünk szárnyán juthatunk el, de a meglévő végtelen univerzumunk egy parányi szegletébe nem csak gondolataink utazhatnak el, hanem megannyi ember alkotta eszköz is. Nem is gondolnánk, hogy hány mesterséges tagja van már a Naprendszernek, és hogy hány apró „holdja” a Földnek. Hogy minderről egy kicsit képet kaphassunk, arról a NASA látványos, „Eyes on the Solar System” névre hallgató oldala gondoskodik. Tovább után könnyed kikapcsolódásként barangolásra invitáljuk az olvasókat a Naprendszer távoli zugaiba. 

...

Marvin a folyosón vánszorgott, egyre csak nyavalyogva.
- …és persze ott az a szörnyű fájdalom végig a bal oldali diódáim mentén...
- Tán csak nem? - Arthur mogorván bandukolt Marvin mellett.
- Csakugyan?
- De még mennyire - bizonygatta Marvin. - Persze rengetegszer kértem, hogy cseréljék ki őket, de ki figyel oda?
- Meg tudom érteni.

- Galaxis útikalauz stopposoknak-

Az elmúlt néhány évben gyökeresen átformálódott a különböző elektromos berendezéseinkről, telefonjainkról, laptopjainkról, asztali számítógépeinkről alkotott képünk és az, hogy pontosan mit is várunk el ezektől az eszközöktől. A gyártók fogyasztói igényekhez igazodását lassan felváltotta a tendencia, miszerint olyan termékek kerülnek ki a ...

„ Everybody listen up! We have to put a barrier between us and the snakes!”

-Snakes on a plane-

Viszonylag olcsó hatásvadászat a mai írás témájáról a harmatgyenge ZS kategóriás akciófilmre asszociálni, de túlontúl kézenfekvő. Ha nem lett volna ez a remek műalkotás, még akkor is elég nyilvánvaló lenne, hogy alapvetően a kígyók nemkívánatos élőlények egy utasszállító repülőgépen. De vajon mi a helyzet azok gépesített változataival, a kígyó szerű robotokkal? Mire használhatóak ezek a berendezések, melyek a mechatronika csodás vívmányai?

...

Mint azt a kezdet kezdetén jeleztük, természetszerűleg nem áll módunkban mindenről hírt adni, ami a tudomány világában történik egyrészt időhiány miatt, másrészt pedig a küldetés elméletileg is lehetetlen mivoltából fakadóan. A hasábjainkon megjelenő írásokon túl a máshol fellelhető érdekes olvasnivalókat igyekszünk a blog Facebook oldalán ajánlani, de mint arra egy remek írásban rámutattak , ez a módszer nem csak azokat zárja ki, akik nem regisztráltak a nagy GDP csökkentő szolgáltatásra, hanem amióta Zuckerberg-ék a mégnagyobb meggazdagodás reményében a tőkepiacok profitmaximalizáló világába csöppentek, azóta bizony még az oldalra feliratkozók egy része sem látja ezen bejegyzéseket. (Mindezt a látogatottsági adatok is ...

„ A Higgs-mező – sőt, a nevének az említése - tömeget generál.”

-Dávid Gyula-

A fenti idézettel kezdte szeptember 13-án „ A tömeg eredete és a Higgs-mező ” című előadását Dávid Gyula az ELTE „ Az atomoktól a csillagokig ” elnevezésű, egész éven át tartó rendezvénysorozata keretében (melyről többet az előző írásban tudhattatok meg) a téma okán zsúfolásig megtelt teremben. A nagyszerű szervezésnek és honlapnak köszönhetően nem csak az előadás fóliái tölthetőek le, de a kifogástalan minőségű videó felvétel is. Utóbbit bátorkodtunk közzétenni a Youtube-on, hogy minden olvasó maga is megtekinthesse.

A „Mire 'jó' a Higgs-bozon?” című írás – szintén Dávid Gyula klaviatúrájából ...

„ Az élet titkát kutatva az atomoknál és az elektronoknál kötöttem ki, melyekben egyáltalán nincsen élet. Valahol útközben az élet kiszaladt az ujjaim közül...”

-Szent-Györgyi Albert-

Az élet és a körülöttünk lévő világ titkait kutatva több irányba is elindulhatunk. A parányi dolgokra fókuszálva eljuthatunk a valóban élettelen elemi részecskékig, míg ha az igazán óriási objektumok felé fordítjuk a tekintetünket annak megértése végett, hogy honnan is jöttünk, akkor a végtelen univerzum messzeségei kerülnek látókörünkbe. A skála két végén elhelyezkedő szélsőséges tartományok közt a világ tele van megszámlálhatatlan megmagyarázásra és/vagy megértésre váró jelenséggel, ez motiválta ennek a blognak a ...

„ Mint egy megfoghatatlan közvetítő közeg, szellem és anyag közt lebeg testetlenül, mindkettőhöz kötődve, mégis különbözve azoktól.”

-Heinrich Heine-

Heine a fenti sorokat a zenével kapcsolatban vetette papírra, most azonban az emberi fül számára nem hallható hangokról lesz szó, melyek valóban testetlenül lebegtetik az útjukba helyezett apró tárgyakat, folyadékcseppeket. Az Argonne National Laboratory tovább után megtalálható videója látványos bűvésztrükknek sem lenne utolsó, de ennél komolyabb jelentőséggel is bír.

...

„ Az az álmom, hogy egy vírusok által meghajtott autót vezethessek!”

-Angela Belcher-

Az MIT anyagtudománnyal foglalkozó professzorától származó idézet első hallásra nem csak álomszerűnek tűnhet, hanem egyenesen értelmezhetetlennek. Miként hozható össze egy autó meghajtása a parányi létformákkal? A válasz meglelése során kapcsolatot teremtünk a DNS szintézis, a nagy teljesítményű akkumulátorok és a kagylóhéj közt! Tovább után egy briliáns előadás és annak rövid kivonata következik arról, hogy miként vehetünk rá vírusokat arra, hogy jó szakmunkásként energiatároló berendezéseket építsenek számunkra .

...

Élete és munkássága rendhagyó példája annak, hogy "Lehet valaki próféta a saját hazájában ", írja Czeizel Endre Tudósok - gének - tanulságok című könyvében. Ugyanitt fogalmazza meg:

"Szentágothai János tetszetős ellenpéldája a modern természettudósokra jellemzőnek mondott szakbarbárságnak. Ő szűkebb szakmáját, az anatómiát is a kultúrtörténet részeként tanította, de a művészetek, a filozófia és az élet szinte minden területe, még a politika iránt is érdeklődött, sőt nemegyszer aktívan is művelte ezeket."

Szentágothai János alapvetően az agykutatásban elért eredményei miatt vált világhírűvé. Saját bevallása szerint talán kivételes fantáziája tette őt sikeressé. Fantáziája segítette abban, hogy a ...

"A tehetségen kívül kell egy társadalom, ami ezt méltányolni tudja.

[...]

ez nem a pénzem múlik, hanem hogy mennyire méltányolják a tudományt. Hiába van pénz, ha nincs mellette szellem, nem lehet alkotni..."

-Szent-Györgyi Albert-

A tudomány és technika jelenkori szédületes eredményei mellett nem feledkezhetünk meg azon óriásokról, akiknek – Newton szavaival élve - vállaira állhatnak napjaink úttörői. Érdemes ezen rendkívüli emberek életét kicsit részletesebben is megismerni, az általuk felhalmozott bőséges élettapasztalatokat meghallgatni, rajtuk elgondolkodni. Különösen azért, mert nem egyszer időtlen, általános érvényű alapelveket fogalmaznak meg, melyek napjainkban is iránytűként szolgálhatnak.

„ A ...

„Ennek a személyes élménynek köszönhetően felismertem, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségeket rejt a technika a gyógyítás és rehabilitáció terén, ez pedig megadta az alaphangot egész tudományos pályámhoz! ”

-Hugh Herr-

Ma ismét az orvostudományok világában barangolunk, pontosabban egy olyan vidéken, ahol a gépészet találkozik az egészségüggyel, a gép az emberi testtel. Valamikor tavasszal egy kocogásból hazatérve éppen az edzőteremben tapostam a lépcsőző gépet, amikor a CNN Next List műsorára lettem figyelmes a sportolókat szórakoztatni hivatott TV készülékre pillantván. A riportalany Hugh Herr volt, aki az MIT Biomechatronika csoportjának vezetőjeként úttörő szerepet tölt be a minél élethűbb művégtagok ...

"Ekkor, mint később, bajban, annyiszor,

fény gyúlt bennem, gyors és kész gondolat...”

-Szabó Lőrinc-

Hány meg hány költő, író, zenész, képregény készítő élt a képpel: „hirtelen fény gyúlt az agyában” . Valószínűleg mit sem sejtettek ezen köznyelvben gyakran megjelenő szófordulat használói arról, hogy egy napon valóban eljön a pillanat, és ténylegesen fény felvillantásával szabályozhatóakká válnak a gondolatok, vagyis fényérzékeny proteinek segítségével az idegsejtek valóban fénnyel vezérelhetővé válnak! Hirtelen egy irányba kezd szaladgálni a pilács hatására egy egér, vagy éppen félelmeitől egycsapásra megszabadulva minden ösztöne ellenére kiballag a biztonságot jelentő szűk folyosókból a ...

“Gyakran modják (főleg persze biológusok), hogy létezik egy orvosi és egy biológiai Nobel-díj - csak a biológiait történetesen kémiainak hívják.”

- Akciós Potenciál Blog -

Ez idén nagyon igaz mondás, mivel a 2012-es kémiai Nobel díjat Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta a “G-protein kapcsolt receptorok tanulmányozásáért” . A mondást az is alátámasztja, hogy maguk a „G-proteinek és sejtbeli jelátalakító szerepük felfedezéséért” 1994-ben Alfred G. Gilman és Martin Rodbell élettan és orvostudományi Nobel-díjat kapott. (Ez utóbbihoz nagyon szemléletes illusztráció tartozik a www.nobelprize.org honlapon.) A másik példa pedig az 1971-ben Earl W. Sutherland, Jr .-nak odaítélt orvostudományi Nobel-díj, mely ...

„ Bush reiterated his stand to conservatives opposing his decision on stem cell research. He said today he believes life begins at conception and ends at execution.”

- Jay Leno -

A 2012-es orvosi-élettani Nobel-díjat John B. Gurdon brit és Shinya Yamanaka japán kutatók kapták azon felfedezéskürt, miszerint a már „felnőtt”, specializált sejtek átprogramozhatóak és visszavezethetőek az embrionális sejt állapotba , aminek következményeként ismét alkalmassá válnak arra, hogy belőlük gyakorlatilag bármilyen szövettípus kialakuljon. Ezzel nem csak elhárítottak számos etika – és a tudományhoz mit sem értő politikai vagy egyházi vezető - által az őssejtkutatás elé gördített akadályt, hanem fantasztikus lehetőségeket nyitottak ...

„ Az emberi elme számos különböző szálból szőtt és rengeteg különféle mintázatot magában foglaló, összetett szövet.”

-Daniel Dennett-

Az olvasók közül bizonyára sokan láttak már a mellékelt ábrához hasonló felvételeket, amelyeken az emberi agy látható különböző élénk színekkel kifestve . Mivel a továbbiakban szeretnénk majd több cikket is írni az agykutatás lenyűgöző világáról, így most azon eszközök egyikéről lesz szó, amely elkészíti ezeket a kifestőket, melyek elengedhetetlenek szürkeállományunk működésének mélyebb megértéséhez. A szóban forgó berendezés az fMRI , amely nem csak arról nevezetes, hogy felvételt tud készíteni az agyról, hanem hogy költőien szólva tényleg az elmét ...

A modern technika és kutatás sok esetben két fontos célkitűzés mentén dolgozik: minél kisebb dolgokat próbálunk előállítani, melyek minél „ zöldebbek” , azaz minél kevesebb ugyanakkor lehetőleg megújuló energiát használjanak fel. A természet ezen a fronton is jócskán előttünk jár, hiszen mi felelhetne meg jobban ezeknek a kívánalmaknak egy fotoszintetizáló egysejtű élőlénynél? Csak egy dolog: a fotoszintetizáló molekula . A Technische Universität München kutatói ezeket a molekulákat vizsgálták.

...

Múlt héten közölte a DARPA legújabb nagyszerű találmányát a Science magazinban, melyet a University of Illinois és a Tufts University kutatóival közösen fejlesztettek ki: egy 20 nm-es, ultravékony – így átlátszó -, szervezetben lebomló mikrochipről van szó, mely feladata elvégzése után a szervezet számára teljesen természetes anyagokká alakul át .

A kis elektronikai eszköz felépítése teljesen hasonló a nagytestvéreiéhez: szilícium lapocskán alakítják ki az áramkört, ezen kívül még főleg magnézium található benne , és az egész kis kütyüt egy selyemzsákba „varrják” . A selyem természetes hernyóselyem, ami természetes protein , így lassan lebomlik a szervezetben, a további alkotóelemek pedig szintén ásványi és ...

„ Csak lassan, csak szépen, ahogy a csillag megy az égen...”

Mindenki, aki valaha kezébe vett egy fényképezőgépet – főleg ha tette mindezt egy nem teljesen automatizált készülékkel – pontosan tudja, hogy legegyszerűbb jól megvilágított, lassan mozgó, sőt, lehetőleg álló tárgyakat fényképezni. Ahogy azt a művelet magyar elnevezése találóan ki is fejezi, a tárgyakról visszaverődő fény fotonjai az objektíven át bejutnak a berendezésben, ahol megörökítjük az ily módon létrehozott „lenyomatot” : „leképezzük a fényt” . Ha valami igen gyorsan mozog, vagy túl fényes, akkor a záridő csökkentésével továbbra is lehet kiváló eredményeket elérni, hiszen ha csak egyetlen ezred másodpercig kapnak zöld lámpát a ...

„ A csermely halkan zúgott, hol útja völgyre nyílt...”

-A pisztráng-

Egy kietlen kősivatagban kóborolva rendszerint mérsékelt eufóriát vált ki a szemlélőből, ha egy kiszáradt folyómederre, vagy egy meddőn porzó oázisra bukkan. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a szóban forgó kőtenger egy másik égitesten, nevezetesen a Marson található. Noha a műholdas megfigyelések már többször is egyértelműen utaltak arra, hogy a vörös bolygón egykor patakok csordogáltak, az igazán kézzel robotkarral fogható bizonyítékra mindeddig várni kellett. A mai nap során azonban a Curiosity rover vidám araszolás közepette e gy jellegzetes folyami üledékrétegre bukkant , eloszlatva minden megmaradó kételyt!

...

Ha az űrprogramoknak köszönhető technikai vívmányokat fel szeretnénk sorolni, nagyon hosszú listára kellene felkészülnünk. A jövőre nézve azonban egy nagyon kritikus témakör foglalkoztatja a tudósokat: bányászat a Holdon (még vadabb álmainkban a távolabbi űrben).

...

A NASA TV jóvoltából élőben élvezhettük a Curiosity landolását a Marson. Az esemény tökéletes rendben, tervek szerint zajlott le, és a landolás után pár másodperccel már meg is érkeztek az első képek a vörös bolygóról. Sajtótájékoztató 20 percen belül várható (8:15) a NASA TV-n. 

A Twitter felhasználók számára a követendő link: 
http://twitter.com/MarsCuriosity
A Facebook oldal pedig itt érhető el: 
https://www.facebook.com/MarsCuriosity