Az elmúlt napok legbíztatóbb koronavírussal kapcsoaltos híre – kétségtelen, hogy ezen a fronton nem erős a verseny – a Pfizer 90%-os hatékonyságúnak értékelt védőoltása. A címlapokat megjáró híradások többnyire nem mennek bele a részletekbe, ami számos félreértésre adhat okot. Ebben a bejegyzésben néhány informatívabb írást szeretnék az érdeklődők figyelmébe ajánlani, és előre is szeretnék elnézést kérni azoktól, akik esetleg angol nyelven nem boldogulnak el a lentebb linkelt cikkekkel, de sajnos idő hiányában többre nem telik jelen pillanatban:

- ArsTechnica: Here’s everything you need to know about Pfizer’s positive vaccine news

- STATNews: Four reasons for encouragement based on Pfizer’s Covid-19 vaccine results

A ...

Az elmúlt hetekben számos cikket lehetett olvasni, amelyek a „mit kezdjünk magunkkal karantén idején” témában születtek, és tippeket adnak a „home office melletti rengeteg szabadidő” korlátozott lehetőségek melletti eltöltéséhez. Nos, szűk családomnak és a közelebbi ismerőseinknek nincsenek ilyen problémái, mert minden unatkozással kapcsolatos gond elszáll, ha a két szülő munkaideje között nem lehet egy perc átfedés sem a háztartásban jelen lévő kisgyerek(ek) miatt… Ennek az állapotnak az egyik eredménye, hogy sajnos az előzőhöz hasonló hosszabb bejegyzés jelenleg teljesen elképzelhetetlen az időbeosztásunk mellett, de ennek ellenére szeretnék megosztani néhány fontos írást, amelyeket érdemes elolvasni (elnézést kérek az ...

Régóta tervezek - vagy inkább halogatok - egy bejegyzést, amelynek témája a némiképp megtévesztő módon “mesterséges intelligenciának” nevezett gépi tanulási algoritmusok előrejelzéseinek értelmezése, és ezen feladat első látásra nem nyilvánvaló komplexitása. A koronavírus most megadta a végső lökést, mert a járványnak köszönhetően napi rendszerességgel olvashatunk tesztekről, pozitív és negatív eredményekről, hibaszázalékokról, amelyek látszólag egyértelmű fogalmak, valójában azonban nagyon is magyarázatra szorulnak.

Az alapprobléma mind a két esetben - gépi tanulás és orvosi diagnosztikai tesztek - ugyanaz: adott egy halmaz, amelynek minden eleme két lehetséges érték egyikét veheti fel; és adott egy modell/teszt, ...

Az elmúlt napokban több helyen is olvashattunk a koronavírussal való újrafertőződés lehetőségéről. A téma bejárta az összes kisebb és nagyobb hírportált, de a különböző cikkek szinte mind egy koreai eredményre vezethetőek vissza. A 444-en például ezt a bekezdést olvashattuk :

Ma eredetileg egy egészen más témáról akartam írni, de reggel elém került az Index kiemelt hírei közt a Pénz Beszél blog „Baristák, borbélyok helyett geekekre van szükség” című bejegyzése, amely arra sarkallt, hogy e jtsek néhány szót a digitalizációról és a távmunkáról, pontosabban ezek – véleményem szerint egyre jellemzőbb - túlértékeléséről. Mindenkinek javaslom a folytatás előtt a fenti cikk elolvasását. 

Várható volt, hogy a vírus nyomában kibontakozó csődhullám és egekbe szökő munkanélküliségi adatok mellett csak idő kérdése, és a „techno-optimisták” - vagy inkább a „techno-evangelisták” - elkezdik hirdetni az igét, miszerint a digitalizáció a biztos kiút, az egyetemes válasz. Szeretném mindjárt ...

Mivel háztartásunk részét képezi egy két éves gyermek is, így számunkra az otthonról dolgozás „kényelme” az ingázásra fordított nem elhanyagolható mennyiségű idő kiküszöbölése mellett is a rendelkezésre álló szabadon felhasználható (értsd: hobbikra és tényleges pihenésre, ne adj isten alvásra fordítható) idő mennyiségének jelentős csökkenését eredményezte. Ezzel együtt már eddig is igyekeztem hozzászólások vagy Facebook megosztások formájában informatív cikkeket ajánlani a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. Ezek a hozzászólások azonban a fórumok jellegénél fogva – főleg az otthon töltött idővel arányosan növekvő online aktivitás mellett - hamar az enyészeté lesznek, így talán praktikusabb rövid, ...

„True freedom is impossible without a mind made free by discipline.”
- Mortimer J. Adler - 

Az elmúlt héten botlottam bele a fenti idézetbe, amikor rutinszerűen elkalandozva az online útvesztőben a berögzült szokásaim jegyében egy olyan oldal linkjére kattintottam, amelyet az adott napszakban pont az ilyen tévelygések megelőzése céljából tiltólistára tettem. A korlátozást lehetővé tevő alkalmazás ilyenkor az adott oldalt egy a helyzethez illő idézettel helyettesíti… De mit is jelent a fenti mondat? Szóról-szóra fordítva az alábbi eredményhez hasonlót kapunk:

„Az igazi szabadság lehetetlen a fegyelem által szabaddá tett elme nélkül.”

Ez a mondat ebben a formában alighanem a befogadó minden igyekezete ellenére is ...

Foied vinom pipafo cra carefo egy újabb vendégposztja következik, amely egy könyvajánló keretei közt több a blog tematikájába illő kérdéssel is foglalkozik: klímaváltozás, környezetvédelem, kommunikáció a modern világban, népesedés, világnézet…

---------------------------------------

A digitális forradalom tagadhatatlanul átformálta életünket, és ez a változás látszólag a személyességet is előtérbe helyezte. A közösségi hálózatokra ezrével kerülnek föl a kommentárok, vélemények, mindenki hozzászólhat mindenhez, megmutathatja, hogy éppen hol van, mit csinál, miről mit gondol, sőt voltaképpen már nem is kell véleményt formálnia: elegendő, ha mások véleményeit lájkolja vagy egyéb emotikonokkal látja el; az ...

„A becsületes élet legbiztosabb útja az, hogy azok legyünk, aminek látszunk.”

- Szókratész -

Egy vidéki kisváros kvázi külvárosaként funkcionáló falu mellett újonnan épülő családi házas lakótelepén nőttem fel. Amikor építettük, a mi házunk volt az utolsó egy zsákutcában, mellette egy almás terült el. Ez pár év alatt megváltozott, de az erdő és a mező így sem került messzebb a kapunktól néhány száz méternél. A város felé vezető utat egy még két évtizedig benépesített gólyafészek vigyázta, az erdei patak mellé a kukoricáson át lesétálva pedig minden alkalommal ámulatba ejtett minket az ott fészkelő egerészölyv röpte. Nem voltak „nagyvadak” ebben az élettérben, de tíz év alatti gyerekek voltunk, ez ...

„Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvőbb tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem.”

- Kant -

Ötven év telt el azóta, hogy Neil Armstrong megtette azt a bizonyos kis lépést… Egy fél évszázad. Egy emberöltő, ami alatt édesapám az osztrák határ mellett a vasfüggönyre fittyet hányó elektromágneses hullámok jóvoltából a holdkomp létráján lemászó Armstrongot élőben, lélegzet-visszafojtva követő gyerekből nagypapa lett. Leírni is borzongató, gondolatok egész kavalkádját felkavaró érzés. Ez már elegendő idő ahhoz, hogy történelmi távlatból tekinthessünk vissza a jeles eseményre, hogy az ...

Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy új, az Antarktiszt körülvevő óceánt borító jégtakaró kiterjedésével foglalkozó, az elmúlt 40 év műholdas adatait összefoglaló kutatás híre. Szükségtelen talán említeni is, hogy a kontinensnyi jégtakaró fizikája rendkívül komplex, és bár a mai napig nem értünk minden részletet, az ismereteink az elmúlt évtizedben jelentősen bővültek ezen a területen. Ebben a bejegyzésben azonban most még nem mennék bele a fizikai folyamatok taglalásába, mert a mérési eredmények (fontos hangsúlyozni, hogy itt nem számítógépes modellekről van szó, hanem ténylegesen megmért adatokról) és leginkább azoknak a széles tömegekhez eljutó médiafelületeken való interpretációja önmagukban is ...

Egyetemi tanulmányaim során több ízben is volt szerencsém az Egyesült Államokban járni. Elsőként az arizonai Tucsonban, a sivatag közepén töltöttem el 5 hónapot. Felejthetetlen élmény, ahogy 24 légkondicionált járművekben és helységekben töltött óra után a reptér termináljának kapuján kilépve valósággal elkezdtem levegőért kapkodni a perzselő hőségben. Néhány nap után aztán megszoktam a dolgot, és tulajdonképpen még élvezni is tudtam. Egy nap örömmel konstatáltam, hogy például futás után nem lesznek vizesek a cuccaim, mert az izzadtság lényegében egyből elpárolgott a csontszáraz levegőben.

Egy évvel később Wisconsinba tértem vissza, ahol a hőmérséklet egy lényegesen szélesebb spektrumon mozgott: télen pár nap ...

F olytatódik az Agyféltekék sorozat, amelyet Foied vinom pipafo cra carefo törzskommentelővel, a Mondataink és a Karakter blog szerzőjével közösen jegyzünk. Ha valaki esetleg lemaradt volna a New Deal hasábjain az előző részekről, az itt pótolhatja őket, illetve az első bejegyzésben részletesebben olvashat a koncepcióról is:

• Agyféltekék 1. - A változás számtalan árnyalata
• Agyféltekék 2. - Élet a Földön kívül

Az új téma az emlékek, és az emlékezet életünkben játszott szerepe.

----------------------------------

„ A m últ feltérképezésének az értelme: önnön életerőnk gyarapítása. Egy jobb jövő építése. Összefüggéstelen tények, kacatok elraktározása az életerőt inkább csak bénítja. De ha meglátjuk a ...

Az alábbi írás eredetileg a New Deal blogon jelent meg, de tartalma mind a két blog jövőjét érinti, ezért itt is helyet kap.

----------------------------------------

„Győzhetetlen lehetsz, ha nem bocsátkozol olyan küzdelmekbe, amelyekben a győzelem nem tőled függ.”
- Epiktétosz -

Az ember életében vannak olyan pillanatok, helyesebben néha egész hosszan elnyúló időszakok, amikor felszínre törnek a régóta a mélyben gyülemlő gondolatok és érzelmek, és kérlelhetetlenül követelik a számvetést, a legutóbbi hasonló átmeneti időszak óta eltelő periódus és annak fényében a jövő átgondolását. Az elmúlt néhány hét (de talán inkább néhány hónap) egy ilyen időszak volt számomra. Ugyan nem ez indított el az úton, de a ...

Gyermekkoromban szinte az őrületbe, de minimum a kimerülés határára kergettem a szüleimet a szűnni nem akaró “De miért?” kérdésekkel. Azóta is azon emberek közé tartozom, akiknek örömet okoz az, ha valamit sikerül megérteniük, ha rálátnak egy jelenség okaira. Ez még akkor is így van, ha az adott jelenség a hétköznapi körülmények között személyesen nem tapasztalható meg, és csak papíron találkozom mind a leírással, mind a magyarázattal. Például azzal, hogy miért keringenek a bolygók ellipszis alakú pályán. Viszont kétségkívül nagyobb örömöt okoz az, amikor egyszer csak szembesülök valami olyasmivel, aminek a magyarázatát elméletben már ismertem, de a gyakorlatban korábban mégsem láttam testet ölteni, illetve nem vettem ...

A modern civilizáció egyik alappilléreként tartjuk számon, hogy a természettudomány és a technológia fejlődése megállíthatatlan. Különösen erős ez a vélekedés a 21. század hajnalán: mintha valamilyen a bolygók pályáját meghatározó gravitációhoz hasonló láthatatlan erő szabná meg a fejlődés megmásíthatatlan ívét . Érdemes azonban egy pillanatra elgondolkodni, és feltenni a kérdést: vajon tényleg így van ez? És ha igen, akkor vajon minden problémánkra megoldást adhat egy nap a tudomány?

Folytatás itt!

Az elmúlt év talán legnagyobb feltűnést keltő és legnagyobb horderejű tudományos felfedezése a gravitációs hullámok létezésének kísérleti igazolása volt . A világraszóló eredményt hozó munkában magyar kutatók is részt vettek, akik aztán számos cikkben, interjúban szólaltak meg a felfedezés kapcsán. Közéjük tartozik Raffai Péter, az ELTE asztrofizikusa , aki tudományos tevékenysége mellett komoly figyelmet szentel a tudományos ismeretterjesztésnek és az eredmények közérthető módon történő elmagyarázásának is. Ennek ékes bizonyítéka a példás gyorsasággal és igényességgel létrehozott gravitacioshullam.hu weboldal , amely írott és audiovizuális anyagok segítésével ad választ olyan kérdésekre, mint például hogy „ Mi ...

A XX. században végbement tudományos és technológiai fejlődés eredményeként úgy gondolhatnánk, hogy egyenes az út tovább, előre. Ez az érzet csak megerősítést nyer, amikor azon kapjuk magunkat, hogy megint kijött egy új okostelefon, megint befutott egy új IT cég, megint milliárdokat költött valamilyen új fejlesztésre a Szilícium-völgy egyik vezéralakja. De tényleg egyenes lenne az az út? Számos jel mutat arra, hogy egyáltalán nem. A rövid távú gondolkodás, a minden „most kell és azonnal” szemlélet eredményeként a szabad piac egyre kevésbé gondoskodik azon fejlesztésekről, amelyek csak évtizedek alatt hozhatnak eredményt (pl.: orvosi műszerek), ha egyáltalán sikerrel járnak. 

Folytatás itt! 

...

A WHO feldolgozott húsok fogyasztása és a vastagbélrák kockázata közti összefüggésről publikált riportja nagy port kavart, és egyúttal ráirányította a figyelmet a rákkutatásra – noha nem feltétlenül beszélhetünk pozitív értelemben erről a bizonyos figyelemről. A tanulmány számainak és kijelentéseinek valós jelentéséről már írtunk egy az átlagosnál nagyobb visszhangot kiváltó bejegyzést , de részben a poszt írása során fellelt adatok, részben pedig a visszajelzések eredményeként egy kommentárt kell fűznünk a korábbi kommentárunkhoz is.

...

Tegnap végigsöpört az interneten a hír, miszerint „napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát” . A 18% természetesen ijesztően hangzik, de még ez a generált ijedelem is smafu ahhoz képest, amit az alábbi bekezdés elolvasása után érezhetünk:

„A szalonna, a sonka és a kolbász is ugyanabba a kategóriába került, azaz rákkeltő, mint a cigaretta – írja friss jelentésében a World Health Organisation (WHO). A pácolt és feldolgozott húsok ugyanabba a kategóriába kerültek, mint az azbeszt, az arzén, az alkohol és a dohány.”

- Index -

A hírre érkező reakcióra sem kellett sokat várnunk: az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete (IMPA) egyszerűen ...

A regeneratív orvoslás eredményeiről mindig nagy lelkesedéssel számolunk be, mert egyrészt egészen elképesztő dolgokról van szó, másrészt mert a mesterségen előállítható „valódi” szervek emberek millióin segíthetnének. Ezen terület legújabb szenzációját pár hete a Berkeley kutatói szállították, akik dobogó mikroszíveket hoztak létre emberi bőrsejtekből, miután azokat őssejtekké programozták vissza (erről az eljárásról ebben a korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesen) . A parányi „szervek” mindössze fél milliméter átmérőjűek, így csak mikroszkóp alatt lehet megtekinteni dobbanásaikat:

...

Az Európai Reumaellenes Liga éves konferenciáján (EULAR 2015) Professzor Sami Salman, a Bagdadi Egyetem reumatológiai osztályának kutatója egy megdöbbentő, ugyanakkor igen fontos eredményről számolt be, amely a reuma kezelése és a terméketlenség közti egy lehetséges kapcsolatra világít rá. Pontosabban fogalmazva: a reumában szenvedő páciensek által fájdalomcsillapítás céljából igen gyakran fogyasztott vény nélkül kapható nem-szteroid gyulladáscsökkentők peteérésre gyakorolt hatását vizsgálta a csoport.

...

A robotika világa a műszaki tudományok kifejezetten látványos szegmense. Időről-időre láthatunk a legfőbb hírportálokon ámulatba ejtő gépeket, amelyek újabb és újabb kunsztokra képesek. Az elmúlt hetekben különösen sok ilyen videó látott napvilágot, így csokorba szedtük őket, és kicsit utánanéztünk, hogy melyik mitől is különleges.

...

2015. április 30-án az Egyesült Államok Kongresszusának tudományokért felelős bizottsága ( House Science, Space and Technology Committee ) döntött a NASA-nak a 2016-os költségvetési évre rendeltetett pénzekről, adta hírül az Aviation Week and Space Technology május 11-ei száma. A döntés értelmében a Föld megfigyelésére ( Earth Obeservation Missions ) fordítható keret 1,947 milliárd dollárról 1,45 milliárd dollárra csökken, amely még egy űrből is jól látható változás. Részletek a döntés hátteréről itt.

2013 őszén Berkeley belvárosában az egyik metrómegálló mellett vártam egy fuvarra. Hátamon a sportfelszerelést tartalmazó táska, vállamon a floorball ütőt rejtő tok. A célpont az öböl közepén, a Bay Bridge felénél található Treasure Island, pontosabban az azon lévő leharcolt sportlétesítmény. Nem kellett türelmetlenkednem, a megbeszéltek szerint megérkezett a jármű, a volánnál Martinnal, aki a Lawrence Berkeley National Laboratory (ez olyasmi, mint odahaza a KFKI vagy éppen a KKKI) egyik dolgozója volt. Beszálltam, és a híd felé vettük az irányt.

...